Nem hirdetés.

hirdetés-advertisement

hirdetés-advertisement

Thursday, March 7, 2013

Fogyás gyorsan?Lehetséges a tartós fogyás? Íme a biztos tipp!

Bizonyára sokunk próbálkozott már többféle fogyókúrával. Mindegyik garantált csökkenést igért. A fogyasztó tablettáknak is se szeri se száma. De valójában mi is a fogyás biológiai magyarázata? Ha megértjük szervezetünk működését, mi magunk is megtalálhatjuk a számunkra megfelelő fogyási sémát. Ehhez ad segítséget ez a ki olvasmány.
Forrás:
Marilyn Glenville: A karcsúság titka
Alexandra Kiadó, 2008
részlet

Bevezetés
Üdvözlök mindenkit az úszógumi elleni küzdelemben!
Elégedetlen a testalkatával? A keze és a lába karcsúságával semmi baj, viszont a hasán, a derekán lévő zsírpárna a legkülönfélébb fogyókúrás próbálkozásnak is makacsul ellenáll? Úgy érzi, hogy minden falat csoki vagy chips zsír formájában azonnal lerakódik a hasára? Kényelmetlenek a ruhái? Úgy véli, hogy a szoknyái túl szűkek, a blúzok alja eláll, a farmer derékrészére meg rábuggyan a háj? Vagy ami a legrosszabb: érdeklődtek már arról, hogy mikorra várja a gyermekét?
Ha igen, akkor ez a könyv önnek szól, mivel éppen az a célja, hogy segítsen - számos sorstársával egyetemben - előnyösen megváltoztatni a testalkatát.
Természetesen a megjelenés is nagyon fontos, hiszen befolyásolja az önbizalmat, az önbecsülést és a magunkról alkotott képet. A hasra történő elhízás azonban veszélyes is lehet. A kutatók jól tudják, és tanulmányok egyértelműen igazolják, hogy ez a fajta hízás fokozott egészségügyi veszéllyel is jár, mert növeli a szívbetegségek, a cukorbetegség, az agyi érkatasztrófák, a daganatos megbetegedések és a magas vérnyomás kockázatát.
Ráadásul soha nem volt még olyan fontos, mint napjainkban, hogy az emberek a kinézetükkel is foglalkozzanak. Az, hogy most ezt a könyvet olvassa, már önmagában is nagyon jó jel, mivel arról árulkodik, hogy kellően motivált, és a cél érdekében kész megváltoztatni az életmódját. Amennyiben betartja a könyvben foglaltakat, nem egészen három hónap alatt megszabadulhat attól a bosszantó úszógumitól, de ami még fontosabb, ugyancsak megelőzheti különféle egészségügyi problémák kialakulását. Mindezek következtében tovább fog élni. Majd meglátja, hogy mindez mennyire egyszerűen érhető el!
Nem mindenki túlsúlyos, akinek pocakja van. Még egy vékony nőnek is lehet zsír a hasán, ami szintén egészségügyi kockázatot jelent (lásdaz ábrát a szemben lévő oldalon).
Az, hogy egyesek a hasukra híznak, míg mások nem, nagyban függ a testünk működésétől. Amikor eszünk, a szervezetünk vagy elégeti a tápanyagokat, vagy zsír formájában elraktározza. Az ön esetében — akárcsak nők ezreinél - a tápanyagok zsír formájában elraktározódnak a test egy bizonyos pontján.
Fontos felismerni, hogy a has körüli zsírpárna a kiegyensúlyozatlan anyagcsere jele. Ezt tudomásul kell venni, és nem elég csak egy súlycsökkentő diétát elkezdeni, hiszen nem az étkezéssel van egyedül probléma. Ezért ez a könyv nem egy újabb fogyókúrás könyv. De mivel egyáltalán nem mellékes, hogy mit eszünk, az étkezéssel, a tápanyagokkal kapcsolatos kérdéseket is részletesen áttekintjük majd a 4. fejezetben. A fő cél azonban az, hogy ön megváltoztassa a háttérben megbúvó biokémiai folyamatokat, és ennek segítségével megszabaduljon a deréktájon lévő hurkáitól.
A könyv ajánlásait követve a saját szemével fogja látni a teste átalakulását, amellyel párhuzamosan a közérzete is javulni fog. Több energiája lesz, jobb kedvre derül, a fejfájása elmúlik, a bőre és a haja is szebb lesz. Ezek további változtatásokra fogják ösztönözni, és ennek eredményeként a negatív dolgok helyét fokozatosan pozitív történések veszik majd át az életében.
Használati útmutatóként azt tanácsolom, hogy először olvassa el a könyv első kilenc fejezetét, amelyből megtudhatja, miért is raktározza el a szervezete a zsírt a dereka körül. Utána olvassa el a 10. fejezetet alkotó programot, amely lépésről lépésre elmagyarázza, milyen változtatásokat kell tennie a cél elérése érdekében. (Persze kezdheti az olvasást a 10. fejezettel is, ha már mindjárt az elején el akar akadni...) A következő, all. fejezet pedig abban segít, hogy hosszú távon is megőrizhesse karcsúvá vált testalkatát.
Bár a könyvben szereplő javaslatokat nem kell élete végéig betartania, ám a legtöbb nő, aki felkeresi a klinikámat, tartósan az ajánlásaim szerint él, mivel így jobb a közérzetük, valamint a megjelenésükre vonatkozó dicsérő visszajelzések is erre ösztönzik őket.
Csak egy testünk van, és az egészségügyben eltöltött huszonöt év alatt még soha nem voltam ennyire biztos abban, hogy semmi sem fontosabb a jó egészségnél. A választás az öné. Csakis ön a felelős az egészségéért, senki más! Miért is ne kezdené el már ma az új életmódot? Hiszen nem egészen három hónap alatt teljesen megváltoztathatja a testalkatát! Újra belefér majd azokba a ruhákba, amelyekről azt hitte, hogy többé már soha nem fogja hordani, és újra tele lesz energiával. Ne feledkezzen meg a „mellékhatásról” sem: csökkentheti az életét veszélyeztető betegségek kialakulásának kockázatát is.
1.  fejezet
Miért a derék körül tárolja a zsírt a szervezetünk?
(És más nőké miért nem?)
AHOGYAN A STRESSZRE REAGÁLUNK
A derék körüli zsírpárnák eltüntetéséhez nem sok köze van a diétának vagy az izzasztó aerobikóráknak, sokkal fontosabb szerepük van a stresszhormonoknak. Azért, hogy egyesek úszógumit növesztenek, mások meg nem, a kortizol nevű hormon a felelős.
Küzdj vagy menekülj!
Évmilliókkal ezelőtt az emberi test úgy fejlődött ki, hogy képesek legyünk gyorsan reagálni a veszélyre; akárcsak a vadállatok, akik folyamatosan készen állnak a küzdelemre és a menekülésre. Ez a küzdj vagy menekülj reakció alapvető fontosságú az állatok   és így az ember  túlélésében. Ha az agyunk azt hiszi, hogy veszélyben van az életünk, corticotrophin-releasing hormont (CRH) bocsát ki, amely azonnal stimulálja a mellékvesét, amely így adrenalint és kortizolt juttat a vérkeringésbe. Ennek következtében számos élettani folyamat indul be a szervezetben, amiket részle-tesen tárgyalunk majd a 13. oldalon.
A küzdj vagy menekülj reakció hihetetlenül okos és hatékony, és mindent biztosít a szervezet számára, ami szükséges lehet egy veszélyes szituációban. Amint elmúlt a veszély (vagy megnyertük a csatát, vagy sikeresen elmenekültünk a támadó elől) a mellékvese felfüggeszti a hormonkibocsátást, és minden visszaáll a normális kerékvágásba.
Az egyetlen problémát az jelenti, hogy az evolúció késésbe került a modern élethez képest. Manapság közülünk sokan állandó stresszben élnek, de nem kardfogú tigris vagy más fenevad elől menekülnek, hanem határidők, közlekedési dugók vagy odahaza hisztis gyerekek teszik próbára az idegeiket. A szervezet nem képes különbséget tenni a lekésett vonatok, az elmulasztott megbeszélések, az adósságspirálok, a családi veszekedések és a tényleges életveszélyt jelentő fenyegetettség között. Ugyanúgy reagál: küzdj vagy menekülj! A küzdés és a menekülés természetes ritmusa mára megbomlott: mivel csaknem folyamatosan stresszben élünk, azok az élettani folyamatok, amelyeknek 5-10 percig kellene tartaniuk, sokszor órákon keresztül fennállnak, és ezzel nagymértékben befolyásolják a szervezet működését.
Stresszes helyzetben az adrenalin fokozza a szervezet készenléti állapotát és koncentrálóképességét, míg a kortizol megnöveli a zsír és a cukor szintjét a vérben. Ha ezt az állapotot nem követi fizikai aktivitás (ahogy azt a szervezet várná), akkor a felszabadított extraenergiáknak, a zsírnak és a cukornak, nincs más lehetőségük, mint zsír formájában újra elraktározódni.
A veszélyhelyzet elmúltával az adrenalinszint gyorsan normalizálódik, így a szervezet megnyugodhat. Ezzel szemben a kortizol szintje tartósabban magas marad (néha akár több napon keresztül is), és mivel a szervezet azt hiszi, hogy a harcot követően újra fel kell töltenie magát tápanyagokkal, megnöveli az étvágyat. Ez teljesen rendben is van, ha tényleg harcoltunk vagy az életünkért küzdöttünk. De ha csak kellemetlen telefonhívások miatt idegeskedtünk egy íróasztal mellett ülve, akkor már nem igazán kívánatos.
Tehát az alaphelyzet az, hogy a folyamatos stresszben élő ember állandóan éhes. És ami még rosszabb, a tápanyagot a szervezet a legkönnyebben mobilizálható formában, zsírként és szénhidrátként igyekszik tárolni. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, elkerülhetetlenül elhízunk.
Azért hoztam szóba már a könyv elején ezt a küzdj vagy menekülj reakciót, mert alapvető fontosságú. Széles körben elfogadott tény ugyanis, hogy szoros kapcsolat van a stresszhormonok szintje és a deréktáji elhízás között. Ha nem történik meg az a menekülés vagy harc, amelyet a szervezet elvár, akkor a vérben keringő sok zsír és szénhidrát a derék körül fog zsírpárnák formájában lerakódni. És minden további cukor és zsír, amelyet a stresszhelyzeteket követő fokozott étvágy következtében elfogyasztunk, szintén ott fog kikötni.
Nem véletlen, hogy pont ott raktározódik el az a zsír. Itt van ugyanis a legközelebb a májhoz, ahol szükség esetén gyorsan vissza tud alakulni energiává. Ezenkívül (a következő támadásra felkészülve) ravasz módon a hasunkat is védi  és ez benne a dühítő.
Általános adaptációs szindróma (ÁASZ)
A szervezetnek a stresszre adott válaszát a szakemberek általános adaptációs szindrómának (ÁASZ) nevezik. Annak ellenére, hogy korábban bár beszéltünk a küzdj vagy menekülj reakcióról, érdemes az AASZ-t részletesebben megérteni, mivel ez az első lépés azoknak a változtatásoknak a sorában, amelyeknek az a céljuk, hogy eltüntessék a fölösleges kilókat a derekunkról.
Az 1920-as években Hans Selye orvostanhallgató felismerte, hogy minden állat, az egerektől kezdve egészen az emberig, ugyanúgy reagál a stresszre:
1. fázis — riadó
Ez megfelel a küzdj vagy menekülj reakciónak. Általában rövid ideig tart, de ha a szervezet teljes riadót fúj, igen erőteljes lehet.
   Megnő a pulzus és a vérnyomás.
   A vér alvadékonysága fokozódik, hogy sérülés esetén a vérzés gyorsabban elálljon.
   Az emésztés szünetel (egyszerűen nincs rá szükség, hiszen nem valószínű, hogy megállunk bekapni egy szendvicset, amikor az életünk veszélyben forog), és a szervezet más forrásból biztosítja az energiát.
   A máj azonnal cukrot szabadít fel a vésztartalékokból, így rögtön felhasználható energiát juttat a véráramba.
   Az immunrendszer több fehérvérsejtet állít elő, ezáltal hatékonyabban tud fellépni a kórokozókkal szemben.
   Az izmok feszesebbé válnak, a vér a bőr és a belső szervek felől (kivétel a szív és a tüdő) az izmokba áramlik.
   A légzés szaporábbá és felületesebbé válik, hogy több oxigént tudjon biztosítani az agy, a szív és az izmok számára.
   Fokozódik az izzadás, hogy az anyagcsere közben képződő méreganyagokat hatékonyabban távolítsa el.
   A húgyhólyag és végbél izomzata ellazul (sokan kapnak hasmenést vizsga vagy állásinterjú előtt).
   Adrenalin dobódik a vérbe, megemelkedik a kortizolszint, aminek hatására megnő az energiát adó vércukorszint. Ez az az állapot, amikor a szervezet annyira fel van ajzva, hogy addig elképzelhetetlen dolgok végrehajtására is képes lesz: például felemelni egy autót, hogy kiszabadítsunk valakit, aki alászorult.

Ha ez a fázis lecsengett, a szervezet megpihen. Az adrenalinszint meglehetősen gyorsan normalizálódik, viszont a kortizolszint sokkal lassabban - inkább napok, mint órák alatt.
Azonban, ha a stressz oka nem szűnik meg - mint ahogy az a mai világban sokszor előfordul következik a második fázis.
2.  fázis — ellenállás
A kortizol fenntartja a küzdj vagy menekülj reakciót, nem engedi csökkenni a magas vér- cukorszintet, és visszatartja a nátriumot a vérnyomás emelése érdekében. Szintén elősegíti a fehérjékből, zsírokból és szénhidrátokból történő energiafelszabadítást, hogy ellássa a szervezetet a folytatódó „csata” idejére. így a kortizol szintje a vérben nagyon hosszú időre magas maradhat, és sok esetben úgy tűnik, hogy a szervezet adaptálódik az elhúzódó stresszhez. Ez vezet igazán a deréktáji elhízáshoz. A folyamatos energiafelszabadítás érdekében a szervezet pillanatok alatt hozzáférhető zsírtartalékokat képez. Ráadásul az étvágyat is fokozza a minél hatékonyabb tápanyagbevitel érdekében.
A mellékvesék
Annak megértéséhez, hogy stressz esetén a szervezet miért a derék körül raktározza el a zsírt, ismernünk kell a mellékvesék működését és szerepét.
Az adrenalin és a kortizol a két legfontosabb stresszhormon. Ezeket a hormonokat a vesék felső csúcsa felett közvetlenül elhelyezkedő apró mirigyek, a mellékvesék termelik. A mellékvesék elhelyezkedését a Természet nagyon bölcsen találta ki, közel helyezkednek el ugyanis a szervezet fő ütőeréhez, az aortához, valamint a fő vénájához a véna cavához. Stressz esetén így nagyon hamar a véráramba juttathatják a hormonokat. Ezenkívül szintén közel vannak a májhoz és a hasnyálmirigyhez, így ezek a szervek gyors reakcióra képesek, és a raktáraikból hamar fel tudják szabadítani a tárolt cukrot.
Minden mellékvese két részből áll: a mellékvesekéregből és a mellékvesevelőből.
Mellékvesekéreg
Ez a mellékvese külső, nagyobbik része (tömegének 80-90 százalékát teszi ki). Három különböző, összefoglaló néven kortikoszteroidoknak nevezett szteroidhormont termel:
Glükokortikoidok
A legfontosabb glükokortikoid a kortizol, amely a cukoranyagcserében vesz részt. Szintén szabályozza a zsír és a fehérje metabolizmusát, ezáltal fontos szerepe van az energiatermelésben, a pajzsmirigyhormonok képződésében, valamint kihat az immunrendszerre is. A kortizol szintje a nap folyamán ciklusosán változik, és nemcsak a kortizol mennyisége, hanem a ciklus időzítése is kulcsfontosságú. Legmagasabb a szintje a reggeli órákban (amikor a szervezet az esti pihenést követően felkészül a napra), és legalacsonyabb éjszaka (amikor a szervezet megpihen).
Mineralokortikoidok
A legfontosabb mineralokortikoid az aldoszteron, amely a só- és vízháztartás szabályozásában játszik fontos szerepet. A vesékben történő nátrium-visszaszívódást és káliumürítést szabályozza. Szintén befolyásolni tudja a magas vérnyomást.
DHEA
A DHEA, korábbi nevén dehydroepiandroszteron, a nemi hormonoknak, az ösztrogénnek és a tesztoszceronnak a kiindulási vegyülete. A magas kortizolszint hatásai ellen is dolgozik, de ha a kortizol koncentrációja hosszú ideig magas (krónikus stressz esetén) a DHEA szintje lecsökken. A DHEA fontos az energiával való fel töl tődéshez, az alváshoz, a szexuális késztetéshez és a premenstruációs szindróma megelőzésében.
Mellékvesevelő
Ez a mellékvesék belső, kisebb része, és speciális idegszövetből épül fel. Katekolami nokat, azaz adrenalint és noradrenalint termel.
Adrenalin
Az Egyesült Államokban epinefrinnek is nevezik. Ez a vegyület a küzdj vagy menekülj reakció ma már klasszikusnak számító hormonja; növeli a vérnyomást, megemeli a vércukorszintet és a pulzust.
Noradrenalin
Ennek a hormonnak (norepinefrinnek is nevezik az Egyesült Államokban) a hatása az adrenalinnal ellentétes, összehúzza az ereket.
A mellékvese által termelt hormonok:
glükokortikoidok pl.: kortizol mineralokortikoidok pl.: aldoszteron nemi hormonok pl.: tesztoszteron
 A mellékvesevelő által termelt hormonok: adreanalin noradrenalin

A karcsúság titka
Nagyon sok esetben azonban a szervezet nem tud megnyugodni és megfelelően regenerálódni. Ez olyan, mintha autóvezetés közben soha nem vennénk le a lábunkat a gázpedálról. A félelem és a szorongás ugyanis sokszor tovább tart, mint maga a stressz forrásául szolgáló szituáció.
Sokáig képes a szervezet ezt csinálni, de egy idő után sor kerül a harmadik fázisra:
3.  fázis - kimerülés
Ez akkor következik be, amikor a szervezet elment a végletekig. Ez a fázis a teljes összeomláshoz közeli állapot, a szervezet tovább már nem képes megfeszítetten működni. A mellékvese feladja a küzdelmet, így a kortizol és a vércukor szintje esik. Ennek következtében drámaian lecsökken a szervezet energiaszintje, és a teljes elgyengülés következik.
Az ellenállás fázis legyőzése
Nagyon gyakori, hogy emberek évekig az ellenállás fázisában (második fázis) vannak, és ha deréktáji elhízásunk van, akkor valószínűleg mi is ebbe a csoportba tartozunk. A szervezetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy felfegyverezze önmagát a folyamatos stresszel szemben, valamint megküzdjön a mindennapos fenyegetettségekkel és feszültségekkel, illetve ilyen körülmények között is minél hatékonyabban tudjon működni.
Néhányan egész életüket ebben a fázisban élik le látszólag boldogan. Ügy tűnik, hogy ki tudják pihenni magukat, és folytatják „adrenalindús” életüket. Ám azért a szervezetük szenved, és lelkileg nagyon sérülékenyek. Egy nagyobb trauma, baleset vagy gyász könnyen teljes összeomláshoz vezethet náluk. Néha egy egészen apró történés, egy „utolsó csepp” is elég ehhez. Lehet, hogy az ismerőseink között is van olyan, aki egy nagyobb megrázkódtatás után megőszült, vagy kihullott a haja, és a szervezete soha többé nem regenerálódott.
Ezt gyakran ideg-összeroppanásnak nevezik. Sok példát lehetne mondani erre. Kezeltem egy férfit, akinek a városban stresszes munkája volt, és (csakúgy, mint sokan mások) két végén égette a gyertyát. Annak ellenére, hogy meg volt fázva, a barátaival közösen átsörözött éjszaka után igent mondott egy rögbimeccsre. És ez így túl sok volt a folyamatos stressz miatt elgyötört testének. Összeesett, és kórházba szállították. Napokon keresztül teljesen, de még hónapokkal később is részlegesen le volt bénulva. Egy éve kezdte el újra a munkát, de arcának az egyik oldala még mindig „lustább”, és megereszkedik, ha fáradt.
Dr. Selye, akit a stressz nagyapjaként tartanak számon, a The Stress ofLife1 (Az élet stressz) című könyv szerzője azt mondta: „Senki sem élhet anélkül, hogy soha ne éljen át bizonyos szintű stresszt. Azt gondolhatjuk, hogy csak súlyos betegség, vagy nagyfokú fizikai vagy lelki sérülés okozhat stresszt. Ez nem így van. Átkelni egy forgalmas kereszteződésen, egy egyszerű megfázás, de még a tiszta öröm is aktivizálja bizonyos mértékig a szervezet stresszre adott reakcióit. A stressz nem feltétlenül rossz; az élet fűszere, bármilyen érzelem, tevékenység stresszel jár. De természetesen fel kell rá készülni. Azt a stressz hatást, amelyik az egyik embert beteggé teszi, a másik üdítő élményként élheti meg.”
A kutatásokból egyértelműen kitűnik, hogy mindannyian másként reagálunk a stresszre. Ugyanazt a szituációt az egyik ember fokozottan stresszesnek tartja, míg a másik érdekesnek. Elég, ha csak a gördeszkázást említem - van, aki szereti, és van, aki gyűlöli. Maga a gördeszkázás ugyanaz, mégis mindenki másként éli meg.
Stressz esetén vannak, akik sokat esznek, míg mások keveset. Egyesek elveszítik az étvágyukat és lefogynak, mások ijesztő sebességgel kezdenek el hízni. Ennek a könyvnek ez a kulcsgondolata. Nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a testünket, s rájöjjünk, miként reagál a stresszre, és hogyan küzd meg vele.
Egy tanulmányban puzzle kirakása közben vizsgálták a nők stresszre adott reakcióit, és azt találták, hogy azok, akik derékban „erősek” voltak (magasabb derék-csípő arány, több kortizolt termeltek, és saját életüket is stresszesebbnek tartották.
Mellékvese-problémák
Az Addison-kór és a Cushing-szindróma a két legfontosabb megbetegedés, mindkettőt a mellékvesék súlyos működészavara okozza.
Az Addison-kór egy alulműködés, a mellékvesék egyszerűen nem termelnek elég hormont. A tünetei közé tartozik: fogyás, izomgyengeség, fáradékonyság, alacsony vérnyomás, hiperpigmentáció (a bőr sötétebbé válik), hányinger, hasmenés, szédülés, hangulatingadozás, letargia és depresszió.
A Cushing-szindróma éppen az ellenkezője, mivel ilyenkor a mellékvesék túl sok hormont termelnek. A tünetei közé tartozik: deréktáji elhízás, depresszió, álmatlanság, csökkent szexuális vágy, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség és nők esetében szabálytalan menstruáció. A tünetek többsége megegyezik a stressz alatti magas kortizolszint tüneteivel. Az igazi Cushing-szindróma meglehetősen ritka, de jól példázza, hogy milyen változásokat okozhat a testalkatban és az egészségi állapotban, ha egy kicsit sok van a stressz hormonokból.
KORTIZOL - FARKAS BÁRÁNYBŐRBEN   
Nem teljesen egyértelmű, hogy a szervezet a kortizol utasítására halmozza fel a zsírt, és raktározza el a derék körül, és a kortizol hatására nő meg az étvágy is. Mindazonáltal a kortizol nagyon fontos hormon a szervezet számára, így ez az egész helyzet mint mindig az egyensúlyról szól.
A kortizol koncentrációja a vérben csakis stressz alatt emelkedik meg (és marad magas). A folyamatosan magas hormonszint azt jelzi, hogy a szervezet folyamatosan harcra készül, ezért energiát raktároz, elsősorban derék körüli zsír formájában. Folyamatos stressz esetén a magas kortizolszint miatt a májból glükóz (energia) szabadul fel annak érdekében, hogy a szervezet meg tudjon birkózni a közelgő támadással. Kortizol hatására a hason/derékon lévő zsírsejtekből zsír szabadul fel egyenesen a véráramba. Összességében tehát cukor és zsír szabadul fel, de ha az ember nem kényszerül menekülésre vagy harcra (márpedig csak a legritkább esetben fog), hanem csak csendesen dühöng az íróasztal mellett vagy a kormánykerék mögött, a felszabaduló tápanyagok nem kerülnek felhasználásra.
Kis idő elteltével a magas vércukorszint hatására a hasnyálmirigyből inzulin dobódika vérbe. Ennek következtében zsír fog lerakódni, és feltámad az éhség valami zsíros és édes után  s ennek leginkább a csokoládé felel meg. Tehát az, hogy ilyenkor a fridzsider ajtaja után nyúlunk, nem a gyengeség jele, hanem kikerülhetetlen élettani reakció!
Sajnos a hason elhelyezkedő zsírsejteknek nagyon sok kortizolreceptoruk van (négyszer több, mint a szervezetben másutt található zsírsejtnek), és így stressz esetén, amikor a kortizolszint megemelkedik, elsősorban ezek a sejtek aktivizálódnak, tehát a zsír elsősorban itt fog lerakódni. Ez a magyarázata a deréktáji elhízásnak
A STRESSZ TÜNETEI
A kiváltó októl függetlenül, stressz és magas kortizolszint esetén a következőket figyelhetjük meg:
   deréktáji elhízásra való hajlam;
   megnövekedett étvágy;
   fokozott késztetés csokoládé, édesség, kenyér, sütemény, kávé és alkohol fogyasztására (különösen olyan ételek iránt, amelyeknek magas a zsír- és szénhidráttartalmuk mint amilyen a kalóriadús csokoládé és sütemény);
   bágyadtság a délután közepén úgy 3 és 4 óra körül, amikor egy csésze teát vagy kávét kell innunk, vagy valami édeset ennünk, hogy folytatni tudjuk a teendőinket;
   gyenge immunrendszer (gyakran megfázunk, sűrűn szedünk össze különböző fertőzéseket);
   körömrágás, vagy a körömágy piszkálása;
   fogcsikorgatás (a legkönnyebben úgy győződhetünk meg arról, hogy éjszakánként csikorgatjuk-e a fogainkat, hogy reggelente megpróbálunk müzlit enni; ha ugyanis a fájó állkapcsainknak inkább a kása esne jól, akkor keressük fel fogorvosunkat éjszakai harapásvédőért);
   magas koleszterinszint;
   ingadozó vércukorszint;
   emésztési problémák (puffadás és fokozott gázképződés);
   mellkasi fájdalmak (mellkasi fájdalom esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, bár a stresszhormonok képesek szívproblémákat utánozni);
   izomfájdalmak;
   váll- és nyakfájdalom (a stresszhormonok a menekülés és a harc érdekében fokozzák bizonyos izmok tónusát);
   hajhullás;
A NŐK ÉS A STRESSZ
Sajnos a nők sokkal érzékenyebbek a stresszre, mint a férfiak, különösen, ami a szellemi stresszt jelenti. Hajlamosabbak vagyunk arra, hogy többet aggódjunk és kevésbé vegyük lazán a dolgokat. Voltak női betegeim, akik nyíltan bevallották, hogy képesek „Angliáért aggódni”. A jelek szerint sok nőnek fontos, hogy helyrehozzon dolgokat, és mindenkit boldoggá tegyen. Mindig másokról gondoskodunk (különösen a családban), és mindenkinek meg akarunk felelni. Ezt nagyon nehéz elérni  valójában lehetetlen is, ugyanakkor nagyon stresszes erőfeszítés.
Annak ellenére, hogy az életünket nem érezzük stresszesnek  talán mostanában kevesebbet dolgozunk, hogy többet lehessünk a gyerekekkel, vagy éppen kezd az anyagi helyzetünk rendeződni mégis előfordulhat, hogy „túlhajszolt nő szindrómában” szenvedünk. Ezt a fogalmat dr. Brent Bőst amerikai kutató írta le 25 és 55 év közötti nőknél, akik túl sokat akarnak túl kevés idő alatt véghezvinni. Ok tipikusan azok a nők, akik lejárják a lábukat, rengeteg intéznivalót vállalnak magukra, ellátják a családot, a háztartást, és idősebb rokonaikat gondozzák. Ez röviden nem más, mint folyamatos, vége hossza nincs stressz.
Egyes nők képesek stresszes életet élni, míg mások sokkal sebezhetőbbek, különösen a lelki megterhelést illetően, és hajlamosak túlreagálni helyzeteket. Ám a végeredmény ugyanaz. Mindkét esetben tovább lesz magas a kortizol szintje.
A sterssz tünetei.
Szabálytalan menstruáció (a szaporodással kapcsolatos szervek az egyetlenek, amelyeket a szervezet az energia spórolása érdekében anélkül kikapcsolhat, hogy az életet veszélyeztetné);
   koncentrálóképesség csökkenése, feledékenység;
   depresszió;
   premenstruációs szindróma;
   csökkent anyagcsere (ami megnehezíti a testsúly csökkentését);
   csökkent szexuális késztetés;
   fáradtság, azonban az álom mégis nehezen jön;
   frissesség az esti órákban, éjszakai felébredés, amely után nehéz a visszaalvás; aztán reggel, amikor fel kell kelni, legszívesebben aludnánk tovább (ennek oka a kortizol napi ritmusának a felborulása; a szintjének ugyanis a reggeli órákban magasabbnak kellene lenni, míg az éjszakai alváshoz le kellene csökkennie).
MENNYIRE STRESSZES AZ ÉLETÜNK?
Honnan ismerjük fel, ha stresszes életet élünk? A legtöbbünknek van erre vonatkozó elképzelése, a lényeges kérdés azonban az, hogy milyen szintű stressz éri az egészségi állapotunkat. Nagyon sokféleképpen lehet a stresszt mérni (erre laboratóriumi tesztet ismerhetünk meg a 9. fejezetben), de kezdetnek egy egyszerű lista is megteszi.
A pszichológusok régebben a szociális alkalmazkodást mérő skálát használták. Eredetileg azért fejlesztették ki, hogy meg lehessen becsülni, vajon mekkora a valószínűsége annak, hogy valaki stresszel kapcsolatos problémában - például depresszió és szorongás - fog szenvedni. Ám a stressz mérésére is használható.
Válasszuk ki az alábbi listából azokat az eseményeket, amelyek megtörténtek velünk az elmúlt évben, majd adjuk össze a hozzájuk tartozó pontszámokat. Ha valamelyik esemény többször is megtörtént, szorozzuk meg a kérdéses pontot annyival, ahányszor bekövetkezett.
Furcsának tűnhet, hogy a karácsony is szerepel a felsorolásban, mint évente ismédő- dő elkerülheteden esemény, de a listának az is a célja, hogy ráébresszen arra, mennyi stresszes történés esik meg velünk minden évben. A legtöbb nő számára a karácsony nagyon megterhelő'; az egyébként is stresszes év végén az ajándékok kiválasztása, beszerzése, a rokonok közötti szétosztása, az ételek előkészítése és elkészítése, mind lehet az a bizonyos utolsó csepp a pohárban. A nyaralás is szerepel a listán, noha mégiscsak pihenni megyünk ilyenkor. Ám a vakációt megelőző tevékenységek  készülődés, csomagolás  sokak számára jelentik a stressz forrását, ráadásul egyes családok úgy találják, hogy az otthontól távol együtt tölteni 7-14 napot szintén megterhelő.
Ha 0 és 149 pont közötti eredményt értünk el, akkor az előző évünk meglehetősen stresszmentesen telt el, és a pszichológusok kb. 30 százalékra teszik annak a valószínűségét, hogy a közeli jövőben stresszel kapcsolatos betegségben fogunk szenvedni.
A 300 feletti összpontszám azt jelenti, hogy nagyon megterhelő éven vagyunk túl, és komolyan oda kell figyelnünk önmagunkra. A pontszám alapján a stresszel kapcsolatos megbetegedések valószínűsége 80 százalékra tehető a közeljövőben. Szigorúan kövessük a könyvben leírt ajánlásokat, és adjunk esélyt a testünknek és a lelkűnknek a megújhodásra.
Bár az előbbi lista nagyon hasznos, azért nem árul el mindent. A felsorolás az általam jelentősnek nevezett stresszforrásokat tartalmazza, amelyek alapjaiban befolyásolják az életünket. Ám a deréktáji elhízással elsősorban a mindennapi életünket folyamatos stressznek kitevő, legkülönbözőbb szituációk hozhatók összefüggésbe, és ugyancsak ezek azok, amelyekkel a klinikámon a legtöbbször találkozom. Azokra a könyörtelen, apró feladatokra gondolok, amelyek a nap huszonnégy órájában próbára tesznek minket. Vegyünk például egy dolgozó anyát, akinek a reggel teljes káoszban telik; a gyerek felébred, megeteti, felöltözteti, majd ő maga is felöltözik és elrohan dolgozni. A munkahelyén szüntelen stresszhatás éri, majd munka után önmarcangolva „rossz anyának” érzi magát. Délután, kora este és a hétvégéken takarít és bevásárol, a nap minden pillanatában anya, partner, szerető, gyermek, munkatárs  és így saját magára soha nem marad ideje.
Ez az a fajta stressz, amelyik felemészti az embert, hiszen folyamatosan jelen van a mindennapokban ellentétben azokkal a stresszforrásokkal, amelyek az előbbi listán szerepelnek, és bár kétségtelenül jelentős hatással bírnak, egyértelműen azonosíthatók és a hatásuk is jól körülhatárolható, de nem túl gyakran jelentkeznek. A mindennapi stressz elől azonban látszólag nem lehet elmenekülni, mert rengeteg a teendő, és mindenért felelősek vagyunk. Ennek viszont a tartósan magas kortizolszint a következménye, ami miatt a szervezet azt hiszi, hogy folyamatosan élethalál harcot vívunk, s ez tulajdonképpen bizonyos értelemben igaz is.
Könnyen előfordulhat, hogy a stressz oldására magunk is a következő módszerek némelyikéhez folyamodunk:
   túlzásba vitt étkezés - különösen édességek, csokoládé, torta, kenyér stb.;
   túlzott alkoholfogyasztás;
   kávé/tea fogyasztása, hogy túléljük a napot;
   túlköltekezés (a vásárlás stresszoldó);
   túlzásba vitt tévénézés (közben nem kell gondolkodni);
   dohányzás.
Lehet, hogy szerencsétlennek is érezzük magunkat, és kissé hullámzó a hangulatunk - sírás, agresszió és szorongás váltja egymást?
Miért a derék körül tárolja a zsírt a szervezetünk?
MEGTALÁLNI A KIUTAT
Úgy érezhetjük, hogy bár mindent megtettünk azért, hogy minél inkább kizárjuk a stresszhelyzeteket, és fontos változtatásokat vezessünk be az életünkbe, az a bizonyos úszógumi még mindig ott van. Miért lehet ez így? Azért, mert el kell telnie egy bizonyos időnek, amíg a szervezetünk realizálja, hogy már nincs tovább veszélyben, és így nyugodtan csökkentheti a zsírraktározást. Mivel túl sokáig működött túlélő üzemmódban, ezért egy darabig még így is fog tenni.
Ez a rossz hír.
A jó hír viszont az, hogy a szervezetünk hozzá fog szokni a megváltozott terheléshez, és amint elkezd a testsúlyunk csökkenni, az úszógumink fog először lemenni. Meg kell értetnünk a saját testünkkel, hogy másként is működhet, és meggyógyíthatja önmagát. Szánjunk rá három hónapot, kövessük a könyv ajánlásait, és észre fogjuk venni a különbséget. Ha egyszer megszabadulunk az úszógumitól, többé nem fogjuk visszahízni, mert időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, amennyiben újra össze akarnának csapni a hullámok a fejünk felett.
2.  fejezet
Káros vagy hasznos a testzsír?
Miért nem tüntethető el diétával a zsír a derekunkról, és miért van a zsírsejteknek önálló akaratuk?
Először is le kell szögezni, hogy a testzsír nem csak káros, mivel mindenkinek szüksége van valamennyi zsírszövetre. Kulcsszerepe van például a szervezet hideggel szembeni védekezésében, mert melegen tartja a bőrünket és az ereket. Mechanikus védő szerepe is van, hiszen óvja a szerveinket, valamint jó energiaforrás is. A túl sok vagy nem egészséges eloszlású zsírszövet azonban veszélyes.
A ZSÍRSEJTEKRŐL
A zsírsejtek kialakulása már a méhen belül megkezdődik, és egészen a pubertáskorig tart. A nőknek, sajnos, több zsírsejtjük (adipocyta) van, mint a férfiaknak, a kb. 26 milliárddal szemben kb. 35 milliárd. Egy átlagos nő testsúlyának 27, míg egy átlagos férfiénak 15 százaléka zsír. Ez nem a biológia kegyetlen játéka, hanem evolúciós előny. A zsír ugyanis elengedhetetlen a szaporodáshoz, és a Természet nagyon okosan a nő testére helyezte ezt, számítva a terhesség bekövetkeztére. A zsír ugyancsak fontos az ovulációhoz, mivel, ha egy nő túlságosan sok zsírt veszít, nem ovulál. A Természet ugyanis rendkívül bölcs, mert, ha azt látja, hogy a nő lesoványodott, akkor ezt az éhezés jelének veszi, és ebben a helyzetben egy terhesség nem jönne jókor.
Amikor elértük a pubertáskort, és kialakultak a zsírsejtjeink, függetlenül attól, hogy a számuk kevés vagy sok, ez a mennyiség állandó marad. Hízáskor ugyanis nem a zsírsejtek száma gyarapszik, hanem a méretük növekszik. Bármennyit is hízunk, nem a zsírsejtek száma fog változni, hanem a nagyságuk, akár az eredeti méretük hatszorosára is megduzzadhatnak. Fordított esetben, azaz fogyáskor is a zsírsejtek mérete csökken.
Megjegyzés; mint minden szabály esetében, ez alól is van kivétel, és a szervezet képes új zsírsejtek képzésére terhesség alatt.
TÚLSÚLY VAGY TÚL SOK ZSÍR?
A legelfogadottabb mérőszám annak eldöntésére, hogy valaki túlsúlyos vagy sem a testtömeg index (BMI = Body Mass index). Ez nem más, mint a testmagasság (méterben mérve) elosztva a testtömeg (kg-ban mérve) négyzetével. Például, ha valaki 63,5 kg, és a magassága 1,68 méter, akkor a testtömeg indexe 63,5 (1,68 x 1,68) = 22,5 . A testtömeg index alapján - amely általában 20 és 40 közé eső érték — többféle kategóriát különböztetünk meg.
Mit jelent a testtömeg index?
20 alatt sovány 20-25 egészséges
25-30 túlsúlyos
30-40 kövér 
40 felett veszélyesen kövér
Először is le kell szögezni, hogy manapság Angliában az átlagos testtömeg index 24,5 - ami az egészséges tartomány felső határa, de inkább van közel a túlsúlyos kategóriához. Kétség sem fér hozzá, hogy Anglia a tömeges elhízás szélén áll, és egyes becslések szerint tizenöt éven belül minden harmadik ember veszélyesen kövér lesz, hacsak alapvető változás nem történik az életvitelben és a táplálkozási szokásokban.
Az elhízás évente legalább 30 ezer halálesetért felelős, elsősorban szívbetegség, agyi érkatasztrófák és cukorbetegség miatt. Ha a testtömeg index meghaladja a 25-öt (ami a nők 60, a férfiak 70 százalékát jelenti), ötször nagyobb a valószínűsége a cukorbetegség kialakulásának, mint 22-es testtömeg index esetén; ha a BMI 30 (nők 20, férfiak 22 százaléka), ugyanez a veszély már a 28-szorosára nő. Egy újabb kijózanító adat, amely ismételten arra figyelmeztet, hogy a túlsúly milyen veszélyes.
Igaz, a testtömeg indexszel van egy kis probléma, mivel nem tesz különbséget a zsír, a csont, a szervek és az izom között. Az izom nehezebb, mint a zsír, így egy „jól megtermett”, erősen kisportolt testalkatú embernek ugyanannyi lehet a testtömeg indexe, mint edzetlen, elhízott társának. Valamint lehet valaki anélkül is elhízott, hogy túlsúlyos lenne, vagyis viszonylag alacsony testtömeg index mellett is. Ebben az esetben természetesen az illető testalkata nem nevezhető egészségesnek. Nagyon fontos tehát annak a vizsgálata, hogy milyen a zsír eloszlása.
Hogyan lehet akkor meghatározni testünk zsírtartalmát? Még nem is olyan régen az egyetlen lehetőség az volt, hogy a test különböző pontjain óriási fogók segítségével megnézték, mennyi zsírt lehet „felmarkolni”, és így próbálták nagyjából megbecsülni a test zsírtartalmát. Ma már minden edzőteremben található zsírszázalékmérő, amely alig kerül többe, mint egy közönséges fürdőszobai mérleg. Kétféle változatban létezik, az egyiknél meg kell markolni két kézzel a gépet, a másiknál csupasz lábbal kell ráállni.
Ezt követően elektromos áramot bocsát át a testen a szerkezet (teljesen fájdalmatlan), és a gép megméri, hogy mennyi idő alatt ér el az áram az egyik kéztől (lábtól) a másikig. Az izom jobban vezeti az áramot, mint a zsír, így minél több az izom, annál gyorsabban vezet a testünk. Ez fordítva is igaz: minél több a zsír a szervezetben, annál lassabban halad az áram. Végül ezt az időt zsírszázalékra „fordítja le” a szerkezet. Fájdalmatlan és meglehetősen pontos ez a mérési módszer.
Mennyi a túl sok?
Mindenki különböző, és ahogy korábban már említettem, a nők általában „zsírosabbak ”, mint a férfiak. Ráadásul az idő múlásával egyre több zsírt tartalmaz a test, és fogy az izomszövet mennyisége. Az optimális értékek a következők:
Az egészséges testzsírtartalom
Életkor Egészséges százalékérték
18-29    19-24
30-39    20-26
40-59    21-28
60-79    22-29   
Szerintem azonban van egy pofon egyszerű módszer, amelyik a testtömeg index és a testzsír százalék meghatározásánál is beszédesebben árulkodik az egészségi állapotunk várható alakulásáról: a derék és a csípő körfogata közötti különbség. Egyértelműen megmutatja ugyanis a has körüli zsírszövet nagyságát, és így nagyon jól jelzi azt, hogy kell-e számolnunk az elhízással összefüggő egészségkárosodás veszélyeivel, vagy sem.
Ha a hasunkon meg tudjuk markolni a zsírt, abból már tudhatjuk, hogy tanácsos lenne megszívlelni és követni ennek a könyvnek az útmutatásait. Persze azért mindenkinek szüksége van egy kis párnásságra, és nem kell megfelelnünk a szuper- modellség követelményeinek sem. Akkor végül is honnan tudhatjuk, hogy mennyi a sok?
Mérőszalaggal mérjük le a derék- (a legkeskenyebb helyen) és a csípőbőségünket (a legszélesebb helyen). Ezt a két számot osszuk el egymással, és így megkapjuk a derék-csípő arányt.
Például: 86 cm (derék) : 94 cm (csípő) = 0,9.
Amennyiben a derék-csípő aránya nagyobb 0,8-nál, akkor az alma alakú testalkatra utal, ezért folytassuk tovább a könyv olvasását; ha viszont nem haladja meg ezt az értéket, akkor a testalkatunk a körtéhez hasonlítható, ebben az esetben adjuk tovább a könyvet egy barátunknak, akinek esetleg szüksége lehet rá.
Fontos megérteni, hogy hiába azonos két ember testsúlya és akár a testtömeg indexe is, a derék-csípő arányuk lehet teljesen különböző nem mindegy ugyanis, hogy a zsír a hason vagy a fenéken van, mivel az előbbi az egészségre sokkal ártalmasabb.
A derék csípő arány nagyon könnyen meghatározható, és nagyon jól jelzi a rejtett problémákat, mégis meglehetősen ritkán használják az orvosi gyakorlatban. A magasságunkat és a testsúlyunkat általában megmérik a vizitek alkalmával, de nem határozzák meg a derék és csípőkörfogatunkat. Vajon miért nem fordítanak erre figyelmet?
Az egyik orvosi folyóirat szerint az orvosok inkább írnak fel a szénhidrát-anyagcserére ható gyógyszereket, mint hogy megmérjék a páciensek derekát, valamint az étkezésre és a fizikai aktivitásra vonatkozó tanácsokkal látnák el őket.
FELFÚVÓDÓ DEREKAK
Az angol Egészségügyi Minisztérium 2005. évi felmérése szerint az angoloknak a legnagyobb a pocakjuk a történelemben. 1993 és 2004 között a nők derék- körfogata átlagosan 4,1 cm-rel nőtt, s így 86,6 cm, míg a férfiaké átlagosan 3,8 cm-rel nagyobb, vagyis 97,5 cm. Egy 2004-ben megjelent tanulmány szerint a nők dereka 1951 és 2005 között átlagosan 16,5 cm-rel lett nagyobb.
Hasonlítsuk össze a magasság, a mell, a derék és csípőméretekben történt változásokat:
    1951 2004 Különbség
Magasság     160 cm   163 cm   3 cm
Mellbőség    93 cm    96 cm    3 cm
Csípő        98 cm    101 cm   3 cm
Derék         69 cm    85 cm    16 cm
Forrás: Nemzeti Testméret Adatbázis
Tehát magasabbak és nagyobbak lettünk, de nagy az aránytalanság a testmagasság, a mell- és a csípőméret terén tapasztalható 3 cm-es, valamint a derék- méretnél lévő 16 cm-es növekedés között. Elvesztettük a homokóra alakunkat (amely a körte alakú testalkat szinonimája); a nők között egyre gyakoribb az alma alakú elhízás, ezáltal veszélyeztetettebbekké váltak.
A HASI ZSÍR MÉRGEZŐ ZSÍR
A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a zsír hasznos energiaraktár. A túlélés a megfelelő mennyiségű élelmen múlott, és a zsírsejtekben elraktározott energia könnyen és gyorsan felszabadítható volt éhínség és támadás esetén. Ezzel szemben az utóbbi években felismerték, hogy a zsírszövetnek saját akarata van, és úgy viselkedik, mint egy belső elválasztású mirigy.
A zsírszövet különböző kémiai anyagokat állít elő, egyrészt olyanokat, amelyek a vér összecsapzódását, az erek összehúzódását okozzák (vazokonstriktorok), másrészt gyulladásos mediátorokat és az éhséget szabályozó hormonokat és vegyületeket. A zsírsejtek immunválaszt is kiválthatnak a szervezetben, ami gyulladáshoz vezet. Evolúciós értelemben ez a gyulladásos reakció a fertőzésekkel szembeni védekezést segítette. Ezenkívül a zsírsejtek két olyan anyagot is termelnek - a tumor nekrózis faktor alfa és a rezitin -, amelyek az inzulin hatását befolyásolják.
Sajnos nem minden testzsír működik egyformán, és a derék körüli zsírszövet (viszcerális elhízás, lásd lejjebb) az, aminek saját akarata van. Ez a legaktívabb anyagcseréjű zsír, és „mérgező zsírnak” is nevezik, mivel megemeli a szívbetegség, a magas vérnyomás, a szélütés, a rák és a cukorbetegség kockázatát is. A körte testalkat esetében a fenéken és a combokon lerakódó zsírszövet nem így viselkedik, és meglehetősen inaktív.
A derék körül található zsírsejtek bizonyultak a legaktívabbnak. Olyan anyagokat juttatnak a keringésbe, amelyek kis koncentrációban előnyösek, de ha a derék körüli zsírszövet gyarapszik, és így túl sok lesz ezekből az anyagokból, a szervezet kényes egyensúlya megbomlik. Ez befolyásolja az inzulin hatását, megemeli a vérnyomást és a koleszterinszintet.
„Támadás” esetén a has körül elhelyezkedő zsírsejtek gyorsan le tudják bontani az elraktározott zsírt . Ezt követően a zsírsavakat a keringésbe juttatják, aminek következtében megemelkedik a vérzsír és a vércukor szintje. Ez szó szerint létfontosságú, ha veszélyben vagyunk, viszont minden más esetben (és általa- ban ez a gyakoribb) növeli a cukorbetegség (a magasabb vércukor miatt) és a szívbetegség (a magasabb vérzsír miatt) kockázatát.
A ZSÍRSEJTEK TÍPUSAI
A bőr alatti, vagy más néven perifériás zsír egyfajta szigetelőként működik, megóvja a szervezetünket az időjárás viszontagságaitól, és kipárnázza a testünket, hogy például kényelmesen ülhessünk egy székben. Ez a fajta zsír, amelyik a csípők és a combok területén hajlamos hízást okozni, viszonylag veszélytelen.
A centrális, vagy más néven zsigeri (viszcerális) zsír az ütődésektől óvja az olyan életfontosságú szerveket, mint a szív, a máj, a vesék, az agy és a gerincvelő. Mindenkinek szüksége van bizonyos mennyiségű centrális zsírra (ennek a zsírnak egy része nem látható, mert a testünk belsejében helyezkedik el), de pont ez az a zsír, amelyik problémákat okozhat, ha túl sok van belőle, valamint az alma alakú elhízáshoz vezet.
Minden gyereknek egyenes a törzse (és ebben nincs különbség a lányok és a fiúk között), nincs dereka (kis „alma” testalkat). A fiúk általában ugyanilyenek maradnak serdülőkorban is, míg a lányok a pubertás alatt vagy alma, vagy körte testalkatúak lesznek - ez leginkább örökletes tényezőktől függ. A körte alkatúaknái erősebb az ösztrogén hatása, amely nőiesebbé, lekerekítetté, homokóra testalkatúvá teszi őket, és egyben termékenyebbé is. Az alma testalkatúak férfiasabbak, náluk a tesztoszteronhatás az erősebb. Ez önmagában még nem probléma, akkor válik fenyegetővé, amikor hízás esetén náluk a zsír a törzs körül hajlamos lerakódni, és a fentebb részletezett egészségi veszélyeket hordozza magában.
DUNDI POCAK, AVAGY X-SZINDRÓMA
A dundi pocakot csak egy hajszál választja el attól, hogy egészségügyi problémákat okozzon. A tudósok nevet is adtak annak a problémakörnek, amelyik az alma típusú elhízáshoz kapcsolódik: metabolikus szindróma, de X-szindróma vagy inzulin rezisztencia néven is ismert.

Az alapvető gond az, hogy a has körül lerakodó zsír a dominóelv szerint nemkívánatos események sorozatát indítja el, ami az egész szervezetet érinti. Az a kis pocak, amelyre pusztán csak szépészeti problémaként tekintünk, lavinaszerűen olyan súlyos problémákat okozhat, mint a szívbetegség, a cukorbetegség, a szélütés, a magas vérnyomás és a daganatos megbetegedés.
Hogyan kezdődik a dominóeffektus?
A kortizol a kulcs. Mint az jól ismert, a magas kortizolszint megemeli a vércukorszintjét, méghozzá azzal a céllal, hogy a szervezetnek támadás esetén azonnal rendelkezésre  álljon a megfelelő energia. Ha a vércukorszint megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint juttat a keringésbe, ami a cukrot a sejtekbe juttatja, hogy ott energia szabadulhasson fel belőlük. De ha nincs szükség erre az energiára (vagyis nem harcolunk vagy nem menekülünk, végül a cukor zsír formájában elraktározódik.
Ha a stressz folytatódik (és általában ez a helyzet), a kortizolszint tartósan magas marad, a szervezet folyamatosan azon van, hogy emelje a vércukorszintet, és ehhez a májban, valamint az izomban található cukorraktárakat kezdi lebontani. Ilyenkor ezért kívánjuk annyira a cukrot és a koffeint (a szervezetünk ugyanis utántöltésre ösztönöz).
Ráadásul a szervezet egyre több inzulint termel, hogy megbirkózzon az extra mennyiségű cukorral. És az ördögi kör csak folytatódik és folytatódik... És egy darabig nincs is semmi gond. A szervezet ugyanis okos szerkezet, hozzászokik ehhez, és megtanul bánni a magas vércukorcsúcsokkal. De egy idő után már nem úgy fog reagálni az inzulinra, mint korábban. Ha túl gyakran tesszük próbára a tűrőképességünk határát, könnyen kialakulhat az inzulinrezisztencia.
Az inzulinrezisztencia
Az inzulin nemcsak a vércukorszintet, hanem a zsír raktározását is szabályozza. Biztosítja, hogy a cukor glikogén formájában elraktározódjon a májban és az izomban. Stressz hatás idején azonban - a kortizolszintnek köszönhetően  a szervezet nem raktározni fogja az energiát, mivel a küzdj vagy menekülj reakció értelmében szükség van rá. Az egész olyan, mintha a sejtek ellustulnának, és nem reagálnának többet az inzulinra. A zsírsejtek több zsírt juttatnak a keringésbe, a májsejtek egyre több cukrot szabadítanak fel, az izomsejtek pedig lebontják a fehérjéiket, hogy az aminósavakból a máj cukrot állítson elő.
Egy bizonyos pontig a szervezet csodálatosan tud alkalmazkodni, ezt követően viszont problémák lépnek fel. Az inzulinrezisztencia csak a kezdet, amely számos egyéb problémához vezethet .
AZ ALMA TESTALKAT KIALAKULÁSA
Minden életkorban felszedhetünk úszógumit a hasunkra, vannak azonban olyan id szakok a nők életében, amikor különösen hajlamosak az alma alakú elhízásra. Ilyen a terhesség, a szülés utáni hetek-hónapok, a szoptatás és a menopauza.
Terhesség
A terhesség az egyik olyan időszak, amikor a szervezet számára különösen fontos a zsír elraktározása.
A terhességük idején a nők a vércukorral kapcsolatos problémákra is érzékenyebbek, mint életük más szakaszaiban. Ilyenkor alakul ki például a terhességi cukorbetegség, majd (általában) a szülést követően eltűnik. Igaz, a terhességi cukorbetegségben szenvedő nők felének 10-15 éven belül 2-es típusú cukorbetegsége fejlődik ki. Azok, akiknél terhességi cukorbetegség alakul ki, általában többet híznak a kilenc hónap alatt, és nagyobb súlyú gyermeknek adnak életet, mivel magasabb vér- cukorszint mellett a magzat gyorsabban növekszik.
Egészséges terhesség közben is megnő a kortizolszint, amely a harmadik trimeszter végén tetőzik. A magas kortizolszint szintén könnyen vezet vércukorszint-inga- dozásokhoz, mivel a terhesség alatt termelődő egyéb hormonokkal együtt gátolhatja az inzulin hatását. így a nők a várandósság idején fokozottan hajlamosak az inzulinrezisztenciára, és kis százalékuknál (kb. 4 százalék) terhességi (átmeneti) cukorbetegség alakul ki.
Az a tény, hogy a 35 évesnél idősebb terheseknél valamivel nagyobb az esély a terhességi cukorbetegség kialakulására, magyarázatul szolgálhat arra, hogy mién hajlamosabbak hízásra az idősebb terhesek, még ha nem is jelentkezik náluk terhességi cukorbetegség.
Szintén kimutatták, hogy ha a kismamának magasabb a kortizolszintje a terhessége alatt, akkor a gyermekénél is magasabb lesz a hormonnak a szintje, akár az élete első tíz évén keresztül is. Ez lelki problémák okozójává is válhat, és egyes kutatók szerint a terhesség alatti stressz ugyanolyan káros, mint a dohányzás vagy az alkohol.
A szülést követően egyes kismamáknál magas marad a kortizolszint, és ez megnehezíti a fogyást. Ám aki e könyv utasításait legalább három hónapig betartja, annak a szervezete újra visszanyerheti az egyensúlyát.

Akinek már van gyermeke, és újabbat szeretne vállalni, annak különösen fontos, hogy eltüntesse azt a bizonyos úszógumit. Két oka is van rá. Először is, nem ajánlott túlsúlyosan teherbe esni, mert ez megnöveli a magas vérnyomás és a visszerek kialakulásának esélyét. Másrészt, ha a terhességet magasabb inzulinszinttel kezdi, az  olyan problémák esélyét növeli meg, mint a terhesség alatti túlzott hízás, vízvisszatartás, terhesség utáni kövérség, és a jövőt illetően magasabb a kockázat a 2-es típusú cukorbetegségre is.
Idősebb terhesek
Aki a 30-as évei végén vagy a 40-es évei elején vállalt gyermeket, tapasztalhatta, hogy mennyivel ragaszkodóbbak azok a derékon leiakódott kilók.
Ennek egyik oka az, hogy akár észrevehető, akár nem, a szervezet ilyenkor már kezd felkészülni a menopauzára. Nem szokatlan a hirtelen arcpirulás 35 évesen, vagy a szoptatás időszaka alatt az éjszakai izzadás, amelynek oka a különböző hormonok szintjének az ingadozása. Néhány nőnek nem indul be a menstruációs ciklusa a szoptatás után, vagy néhány ciklust követően elmarad.
Ennek a látszólag hirtelen változásnak az a magyarázata, hogy a terhesség alatt a szervezet óriási hormonszint emelkedéseket él át. Hónapokon keresztül igen nagy mértékű a hormonszint ingadozása, majd a szülést követően a hormonok szintje drasztikusan leesik. Ekkor történik a legnagyobb intenzitással a zsír elraktározása, hogy legyen elegendő tápanyag a szoptatáshoz. Ebben az időszakban ugyanis a szervezetnek naponta kb. 650 kalóriával többre van szüksége. A szoptatás alatt a prolaktin nevű hormon magas szintje meggátolja az ovulációt, ezáltal megakadályoz egy esetleges újabb terhességet. Ez azt jelenti, hogy a terhesség és szoptatás idején a petefészkek „téli álmot alszanak”. Az idősebb korban szülő kismamák egy részénél a petefészkek működése a hosszú pihenést követően egyszerűen nem indul be, és korai menopauza következik be.
A menopauza időszakában viszont nagyon nehéz megszabadulni a fölös kilóktól. Ez azért van, mert a zsírsejtek ösztrogént termelnek. A menopauza viszont azért következik be, mert a természetes ösztrogénszint leesik, és a szervezet nagyon jól „tudja”, hogy a zsírsejtek által termelt minden egyes molekula ösztrogén segít elkerülni a csontritkulást. Ez egy nagyon jól kitalált rendszer, amely bennünket hivatott óvni, de egyben azt is jelenti, hogy a diéta és a testmozgás önmagában ritkán elég a fogyáshoz.
A terhesség és a szülés önmagában is stresszhelyzetet jelent. A megterhelést fokozza, ha a csecsemő mellett még a nagyobb gyerekekről is gondoskodni kell. Az ezzel járó lelki nyomást az életkor előrehaladásával még nehezebb elviselni. A szervezet nem teszi magát olyan könnyen túl a terhességen és a szülésen, mint fiatalabb korban, és az energiaforrásai sem a régiek már. Lelassultnak érezhetjük magunkat, energiaitalokra lehet szükségünk ahhoz, hogy felpörögjünk. Lehet, hogy nincs elegendő időnk megfelelően táplálkozni, talán, mert több szájat is kell etetnünk. Ez teljesen természetes és érthető, de az üzenet, amelyet ezzel az életformával a szervezetünknek közvetítünk, kristálytiszta: „A nagy stresszhelyzetek időszaka ez, tehát gyerünk, tároljunk el minden zsírt!

Menopauza
Ahogy telnek az évek, egyre hajlamosabbak vagyunk a hízásra. Az aktivitásunk csökken, az izomzat megfogyatkozik, így egyre nehezebb lesz a zsír elégetése. lg# hogy ez mindkét nemet érinti, a nőknek azonban van még egy plusz problémájuk' a menopauzával járó hormonális változások.
A menopauza előtti úgynevezett peri-menopauza már a változó kort 10-15 évvel megelőzően is elkezdődhet. Sok nőnek egyáltalán nincsenek panaszai, esetleg egy kis deréktáji hízás, valamint kissé szabálytalanabb menstruációs ciklusok a petefészkek egyre gyengébb működéséből adódóan. És bár a menopauzához általában az érett asszonykort társítják, nem kell ennek feltétlenül így lennie.
A menopauza olyasmi, mint a 22-es csapdája. Ahogy a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek, a szervezet megpróbálja a kieső mennyiséget máshonnan előállítani, hogy megóvja a csontozatot a csontritkulástól. Jól ismert, hogy a kövér és több zsírszövetet tartalmazó nők szervezete több ösztrogént termel, s bár a magasabb ösztrogénszint óv a csontritkulástól, egyben fokozza is a mellrák veszélyét.
Egyensúly kérdése az egész. Az egészséges egyensúly célja ugyanis az, hogy a szervezetben az ösztrogén szintje annyi legyen, amennyi megóv a csontritkulástól, de még nem fokozza a mellrák veszélyét.
Sok nő számára a menopauza beköszöntének már a gondolata is stresszt jelent. A nyugati típusú kultúrában ez egy negatív élethelyzet, elvesztegetett idő. Nincs több menstruáció, ami egyértelműen jelzi, hogy a termékeny időszaknak vége-különösen szívbe markoló ez azoknak, akiknek nincs gyermekük. Ugyancsak megvan az esély az „üres fészek” szindrómára  amikor a gyerekek felnőnek és elköltöznek otthonról. Elbizonytalanodhatunk, hogy mi is ilyenkor a feladatunk; lehet, hogy idős, beteg szüléink szintén a mi gondozásunkra szorulnak és könnyen előfordulhat, hogy közben azon jár az eszünk, mikor lesz már vége ennek az egésznek. Ez mind csak fokozza a stresszt.
A tradicionálisabb kultúrákban viszont a menopauza pozitív időszakot jelent, ilyenkor a hölgyek „státust” kapnak bölcsekké válnak; a család együtt marad, így az idősek gondozásának felelőssége megoszlik, és a gyerekek sem költöznek el.
Sajnos a kortizol  amelynek, mint már tudjuk, a stresszhelyzetekben megnő a mennyisége  fokozza az aromatáz enzimnek a működését, amely a férfihormonok ösztrogénné történő alakítását végzi. Ez szintén hozzájárul a derék körüli elhízáshoz, és növeli a mellrák kialakulásának a veszélyét.
Tehát több tényező együttes hatása játszik szerepet a deréktáji elhízásban: csökken az anyagcsere, hormonális változások következnek be, stressz hatására magasabb lesz a kortizolszint.
Káros vagy hasznos a testzsír?
Ezek után már magyarázatra sem szorul, hogy a menopauza időszakához közeledve miért különösen fontos e könyv ajánlásait betartva megőrizni az alakunkat.
FÉRFIAK ÉS AZ ELHÍZÁS.
A férfiak az évek múlásával a törzsükre híznak. És bár úgy tűnik, hogy az alma testalkat miatt kevésbé izgatják magukat, minden egyes betegség, amelyik ezzel kapcsolatos (szívbetegség, cukorbetegség, magas vérnyomás, Alzheimer-kór, szélütés és daganatos megbetegedések), őket ugyanúgy érinti. Sőt, a szívinfarktus valószínűsége náluk magasabb.
Kétségtelen, hogy a derék körüli elhízás ugyanúgy fokozza a szívbetegség valószínűségét a férfiaknál, mint a nőknél, mivel a zsírsejtek által gyorsan lebontott zsír mindkét nemnél megemeli a vér zsírsavszintjét. Ez magas koleszterin-, triglicerid- (ezek a vérzsírok) és vércukorszintet okoz. A szervezet újra és újra inzulint bocsát ki, hogy megbirkózzon a magas vércukorszinttel, de egy idő után az inzulin hatástalanná válik, és kialakul az inzulinrezisztencia . Ez mind károsítja az artériákat, plakkok jönnek létre, amelyek beszűkítik és akár el is zárhatják az ereket (érelmeszesedés), ami szívinfarktushoz vezet. Az érelmeszesedés következtében beszűkült erek miatt magas vérnyomás alakul ki. A szív számára fokozott megterhelést jelent, hogy a beszűkült ereken keresztülpumpálja a vért. Néha a plakk vagy annak egy darabja le is szakadhat, amely távolabb beakadva egy érbe eltömítheti, s ezzel szívinfarktust vagy szélütést okoz.
A férfiak hormonális változásai.
A férfiak szervezete az életévek gyarapodásával párhuzamosan egyre kevesebb tesztoszteront termel. Ez lassú, fokozatos folyamat, nem olyan hirtelen bekövetkező változás, mint a nők esetében a menopauza. Néha azonban a tesztoszteronszint olyan gyorsan csökken, hogy tüneteket okozhat  csökkent szexuális vágy, letargia és motiválatlanság, s ilyenkor „férfi menopauzáról”, vagyis „andropauzáról” beszélünk.
Ahogy csökken a tesztoszteronszint, úgy csökken az izomszövet mennyisége is, ami azt jelenti, hogy rendszeres testedzés nélkül nehezebb lesz elégetni a zsírt (lásd 6. fejezet). A lassuló anyagcsere a stressz okozta magasabb kortizolszinttel együtt to-vább csökkenti a férfi hormonok szintjét, ami ugyancsak hozzájárul a derék körüli| elhízáshoz. Az elhízás önmagában 30-40 százalékkal csökkenti a szervezetben a tesztoszteron mennyiségét a sovány férfitársaikhoz képest,10 és mivel a csökkent tesztoszteronszint kisebb izomtömeggel jár együtt, a túlsúlyos férfiak meglehetősen nehezen adnak le a kilóikból, viszont nagyon könnyen szednek fel újabbakat.
A zsír a férfiaknál ugyanúgy az ösztrogén forrása, mint a nőknél; ez a magyarázat arra, hogy a túlsúlyos férfiaknak sokszor szabályos „mellük” van. A zsírsejtekben lévő aromatáz a tesztoszteront ösztrogénné alakítja, amely tovább mérsékli a hor-mon szintjét és az izomzat tömegét, ezáltal is megnehezítve a testsúly csökkentését.
Minden férfinak, aki a derekáról szeretne fogyni, minél jobban kerülnie kell a stresszhelyzeteket, többet kell mozognia, oda kell figyelnie az étkezésére és az elegendő alvásra (ez kulcsfontosságú, mivel a férfi nemi hormonok alvás közben szabadulnak fel). Az alkohol szintén fontos szerepet játszik. Nemcsak az a gond vele, hogy szénhidrátot tartalmaz oldott formában (ami azt jelenti, hogy gyorsan eljut a véráramba, és nagy mennyiségű inzulin kidobódását okozza), hanem az is, hogy károsítja a heréket, amelyek a zsírégető tesztoszteront termelik.
Ha valamelyik férfi aggódik a pocakja miatt, vegyen elő egy mérőszalagot, és mérje le a derékbőségét. Amennyiben a derék-csípő arány  0,95-nél nagyobb, valamit feltédenül tennie kell! Ugyancsak érdemes lehet a 9. fejezetben talál-ható mellékvese-megterhelés és inzulinrezisztencia teszteket megcsinálnia, hogy lássa, hol is tart most, mert így a három hónap elteltével egyértelműen le tudja mérni a különbséget  feltéve, ha követi a könyv utasításait.
3.  fejezet
Miért lehet veszélyes a zsír?
Hogyan növeli a mellrák, a szívbetegség és a cukorbetegség veszélyét a derék körüli elhízás?
Amennyiben úszógumit viselünk a derekunk körül, akkor nagy az esélye annak, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben inzulinrezisztenciánk van. Ez azt jelenti, hogy a folyamatosan magas kortizolszint felborította a szervezet egyensúlyát. A sejtjeinket olyan sokáig bombáztuk nagy mennyiségű inzulinnal, hogy már nem tudják, mit is kellene tenniük. Tulajdonképpen nem engedelmeskednek az inzulinnak (például nem veszik fel az inzulint), ezért a vércukorszint magas marad, ami viszont zsírlerakódáshoz vezet.
Az inzulinrezisztencia sok más probléma forrása is egyben. Képzeljünk el egy kereket, amelynek a tengelyében az inzulinrezisztencia áll, és körülötte helyezkednek el a különböző' betegségek, mint a küllők. A kutatók rámutattak, hogy az inzulinrezisztencia kialakulása olyan, mintha kavicsot dobnánk egy tóba  a hatása messzire elhullámzik. Ennek következtében olyan, látszólag tó'le független betegséggel is összefüggésbe hozható, mint a rák vagy az Alzheimer-kór.
Mivel a középpontban az inzulinrezisztencia áll, ezért, ha azt megszüntetjük, vele egy időben megszüntetjük vagy legalábbis nagymértékben csökkentjük a kerék küllőinek megfeleltethető betegségek esélyét. A titok az, hogy az okot, és ne a tüneteket kezeljük.
Tehát hogyan is hozható ennyi betegség összefüggésbe az inzulinrezisztenciával?
 SZÍVBETEGSÉG ÉS SZÉLÜTÉS
Normális esetben, amikor eszünk, az inzulin hatására a máj nem bocsát ki zsírt a vérkeringésbe. Ez azért nagyon fontos, mert a szervezetnek az étkezéssel bevitt zsírral kell foglalkoznia, és a májból felszabaduló zsír extra megterhelést jelentene szá- mára. De ha a máj sokáig ki van téve inzulinnak (elhúzódóan magas kortizolszint esetében), akkor kezdi függetleníteni magát az inzulintól, és zsírt, valamint triglice- ridet juttat a vérbe. A zsír VLDL-ekbe csomagolódik nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek, amelyeket a vérben található enzimek hatástalanítanak. Evés közben azonban ezeket az enzimeket lefoglalja az a zsír, amelyet az étkezéssel beviszünk. Ez viszont azt jelenti, hogy az enzimek nem tudják feldolgozni az említett lipoproteineket, így le tudnak rakodni az artériák falára (ez a folyamat az érelmeszesedés). Ezenkívül kevesebb HDL képződik (a HDL a „jó” koleszterin, amely általában eltávolítja a „rossz” koleszterint az erek faláról) i ami tovább növeli az érfalakra történő zsírlerakódás és így a szívbetegség esélyét.

Sérülés esetén a fibrinogén nevű fehérje segíti a véralvadást, így megakadályozza, hogy elvérezzünk. A küzdj vagy menekülj helyzetben fontos, hogy a vér könnyen és gyorsan alvadjon, hiszen sérüléseket szenvedhetünk. Azonban, ha a stressz forrása egy közlekedési dugó vagy egy vészesen közeledő határidő, a vér alvadékonyságának fokozása teljesen felesleges. A magasabb fibrinogénszint következtében alvadé- konyabb vér a zsír lerakódása miatt amúgy is beszűkült ereken nehezebben áramlik, ezért könnyebben alakulnak ki vérrögök. A végeredmény szívinfarktus vagy szélütés lehet (ha a vérrög az agyban alakul ki).
Természetesen a szervezetünk védekezik ez ellen. Okos anyagokat állít elő, amelyek feloldják a vérrögöt, ha folyamatban van a gyógyulás. Ezt a vérrög eltakarító mechanizmust azonban gátolja a PAI-1 nevű (Plazminogén Aktivátor Inhibitor 1) anyag, amelynek mennyisége stressz helyzetben, a kortizol hatására, megnövek«aL így a fibrinogén miatt könnyebben képződő vérrögök feloldódását nehezíti a PAI-1 magas szintje, ami nagyszerű, ha támadás esete forog fenn, de veszélyes, ha csak a kormány mögött ülünk.
Tehát való igaz, a stressz szívinfarktust okozhat. Stresszhelyzetben magisra emelkedik a kortizol szintje. A magas kortizolszint inzulinrezisztenciát eredményez, amely szívbetegséghez  és ha nem tesszük meg a megfelelő óvintézkedéseket , szívinfarktushoz vezethet. A stresszhormonok gyulladást is kiválthatnak , amely ugyancsak növeli a szívbetegségek esélyét. Egy tanulmány arra a következtetésre jutott (Egészség az életért, Harvard Medical School, 2005), hogy a stressz ugyanolyan valószínűséggel vezet szívinfarktushoz, mint a dohányzás vagy a magas koleszterinszint.
Összefoglalva: az alma típusú elhízás a magas kortizolszint következménye, és idővel a kialakult inzulinrezisztencia plakkok létrejöttéhez vezet az érfalakban, ami megnöveli a szívbetegségek és a szélütés valószínűségét.
CUKORBETEGSÉG
Amint a zsírsejtek inzulinra adott válasza csökken, a szervezet egyre több inzulint próbál termelni, hátha a magas inzulinszint a megoldás. Stresszhelyzetben azonban ez nem vezet eredményre, mert a sejtekhez már eljutott az a parancs, hogy ne válaszoljanak az inzulinra. Ez olyan állapotot eredményez, amikor a vércukor- és az inzulinszint egyszerre magas, valamint az inzulin nem képes kifejteni a hatását. Ez bizonyos idő elteltével 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet.
A 2-es típusú cukorbetegség teljesen más, mint az 1-es típusú. Az 1-es típusú cukorbetegségnél az az alapvető probléma, hogy a hasnyálmirigyben azok a sejtek, amelyeknek az inzulint kellene termelniük, nem működnek megfelelően. Ilyenkor a vérben az inzulinszint alacsony (mert nem termelődik megfelelő mennyiségben), viszont a vércukorszint veszélyesen megemelkedik. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy megfelelő mennyiségű inzulint termel, sőt valójában túl sokat is, mivel a sejtek nem reagálnak a normál mennyiségű inzulinra.
A legfőbb különbség a cukorbetegség két fajtája között, hogy az 1-es típusú cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy inzulintermelésért felelős sejtjei elpusztultak Ez anatómiai probléma. A 2-es típusú cukorbetegség esetében viszont ezek a sejtek nem működnek megfelelően. Ez degeneratív probléma, amely azért jött létre, mert a szervezet megpróbált alkalmazkodni a folyamatos stresszhatáshoz, így ez a betegség megelőzhető.

Ahogy George Alberti professzor, a Nemzetközi Diabétesz Szövetség korábbi elnöke kijelentette: „Ez a valaha tapasztalt legnagyobb egészségügyi katasztrófa.” És ez a betegség, amelyet korábban a késő középkorú páciensek betegségének tartottak, egyre fiatalabbakat, már a 11-12 éves gyerekeket is érinti.
Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint a fejlett világ országai közül Angliában nő a leggyorsabban a cukorbetegek száma; jelenleg 1,8 millióan szenvednek ebben a betegségben, ami 450 százalékos emelkedés 1960-hoz képest.
Ráadásul a cukorbetegeknek legalább a felénél megelőzhető lenne a betegség, ha nem híznának el, és ez főleg az alma típusú elhízásra vonatkozik.
MAGAS VÉRNYOMÁS
A kutatások egyértelmű összefüggést mutatnak a magas vérnyomás és az inzulinre- ziszrencia között. Magas vérnyomásról (hipertónia) akkor beszélünk, ha a vér túlságosan nagy nyomást fejt ki az erek falára. Néma gyilkosnak is nevezik, mivel általában tünetmentes.
Küzdj vagy menekülj helyzetben a magas kortizolszint felkészíti a szervezetet, és magasabb vérnyomást biztosít a cél érdekében. Visszatartja a nátriumot (megakadályozza, hogy a vizelettel ürüljön), és ez sósabbá teszi a vért. Ahhoz az állapothoz hasonlít, mint amikor túl sós ételt fogyasztunk, ami köztudomásúan magas vérnyomáshoz vezet.
A nátrium és a kálium  együtt elektrolitoknak nevezik őket  általában ellentétes irányban befolyásolja a szervezet folyadékegyensúlyát. A nátrium visszatartja a folyadékot, míg a kálium egyfajta természetes vízhajtóként működik. Ha a nátriumszint emelkedik, a káliumszint csökken. A kálium  egészséges körülmények között  fontos tényező a vérnyomás csökkentésében és a szívritmus szabályozásában.
így a magas kortizolszint magas vérnyomást, valamint a nátrium ürítésének csökkenése következtében folyadék visszatartást okoz. A kortizol ugyancsak fokozza a szív összehúzódásainak erejét, így erősebben dolgoztatja pontosan úgy, ahogy egy támadás estien kell.
A kortizol átirányítja a vérkeringést a nem életfontosságú területekről (például az emésztőrendszer) a fontosabb részek felé (például a kezek és a lábak). Ezt a fontosabb területek ereinek kitágításával, és a kevésbé fontos területek ereinek összehúzásával éri el. Az eredmény: megemelkedett vérnyomás. És ha ez mind nem lenne elég, a kortizol megnöveli az angiotenzinnek nevezett anyag mennyiségét, ami nagyon erős érösszehúzó anyag.
Inzulinrezisztencia esetén a szervezetben keringő inzulin hatására az erek összehúzódnak. Ennek következtében a vér nehezebben áramlik, és a vérnyomás megemelkedik.
Ha magas a vérnyomásunk, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy inzulinrezisztenciánk van. Viszont, ha inzulinrezisztenciánk van, jó az esélyünk arra, hogy idővel magas vérnyomásunk legyen.
Amennyiben követjük a könyvben leírtakat, nemcsak a testsúlyunk fog csökkenni, hanem - ahogy a kortizolszintünk normalizálódik - a vérnyomásunk is alacsonyabb lesz.
ALZHEIMER-KÓR
Miként a magas kortizolszint és majd a magas inzulinszint növeli a szívbetegségek kockázatát, hasonló dolog történik az agyban is. Az érelmeszesedés és a folyamatos összehúzódás-kitágulás károsítja az agyban lévó' ereket is, ezáltal megnöveli az Alzheimer-kór és a demencia (elbutulás) kockázatát. A kutatások szerint a kockázat a nó'knél magasabb, mint a férfiaknál, és minél nagyobb a testsúly, annál nagyobb a rizikó.2 Azoknak, akik középkorúak és túlsúlyosak, 75 százalék esélyük van a demenciára, szemben az enyhe túlsúllyal bírók 35 százalékával.
RÁK
Számos tanulmány talált kapcsolatot a magas inzulinszint és a különböző rosszindulatú daganatok - bél-, máj-, hasnyálmirigy-, mell, petefészek és méhrák között.3 Egy vizsgálat az inzulinrezisztencia és a bélrák között talált összefüggést,4 de azt is kimutatták, hogy az inzulinrezisztencia növeli a mell,5 a méh-6 és a petefészekrák kockázatát.
Ugyancsak ismert tény, hogy azoknak a nőknek, akik stresszes életet élnek, kétszer akkora esélyük van mellrákra, mint a többieknek. Ez a svéd vizsgálat 1500 fő, 24 évesnél idősebb nőre terjedt ki, és arra a következtetésre jutott, hogy azoknál, akik stresszes életet élnek, a mellrák kockázatának növekedése ugyanannyi, mint a hormonpótló kezelésben részesülteknél, vagyis 30 százalék. A tanulmány egyéb té-nyezőket is figyelembe vett, amelyek szintén befolyásolhatják az eredményt; ilyen a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az előterhesség és a menopauza ideje.
Felmerült az is, hogy a mellrák esetében a test zsírtartalmának meghatározása jobb prediktív faktor, mint a testtömeg index. A tudósok 12 ezer klimaxon átesett nőt vizsgáltak, és azt találták, hogy azoknál, akik több mint 21 kg-ot híztak a menopauzában, 75 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki mellrák. Es még akkor is, ha olyan más tényezőket is figyelembe vettek, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a hormonpótló gyógyszeres kezelés, a test zsírtartalma bizonyult a legjobb előrejelző rizikótényezőnek.
Azt is tudjuk, hogy a zsír eloszlása még jobban meghatározza a mellrák kockázatát. Az amerikai Harvard School of Public Medicine orvosai 47 ezer nőt figyeltek több éven keresztül, és azt a következtetést vonták le, hogy az alma alakú elhízás esetében 34 százalékkal megnövekedett a mellrák esélye a körte alakú testalkathoz képest. Ha a vizsgált személyek körét leszűkítették a klimaxon átesett, hormonpótló gyógyszert soha nem szedett nőkre, az eredmény még meggyőzőbb lett: 88 százalék.
De hogyan is függ össze a rák a kortizollal és az inzulinnal?
Először is úgy, hogy legyengítik az immunrendszert (lásd46. oldal), és ezáltal nó' a fogékonyság a rákra. A magas kortizolszint lecsökkenti az NK-sejtek számát (NK = narural killer = „természetes ölő”), amelyek normális esetben a daganatos sejteket és a vírusokat ismerik fel. A kortizol szintén elősegíti a tumorokban az erek képződését (angiogenezis), ami ugyancsak fokozza a növekedésüket. A daganatos sejteknek más az anyagcseréjük, mint az egészségeseknek, és glükózt használnak fel elsődleges tápanyagként az anaerob glikolízisnek nevezett folyamatban. Tehát ha az inzulinrezisztencia következtében magasabb a vércukorszint, több táplálékot találnak maguknak a daganatos sejtek.
Az inzulinnak ezt a hatását 49 ezer klimaxon átesett nő bevonásával vizsgálták. A tudósok azt találták, hogy a magas szénhidrát- és cukorbevitel szignifikánsan megnövelte a mellrák kockázatát. Azoknak a nőknek, akik magas glikémiás indexű (lásd 61. oldal) ételeket fogyasztottak, 87 százalékkal nagyobb esélyük volt a mellrákra, mint az alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztó társaiknak. A veszély különösen azok esetében volt jelentős, akik hormonpótló kezelésben részesültek, vagy nem végeztek testmozgást.
Az inzulin egyébként anabolikus (a sejtek növekedését okozó) szteroid, és egyike azon vegyületeknek, amelyek mutációra késztetik a sejteket. Leállítja az apoptózist, amely tulajdonképpen a beteg sejtek öngyilkossága. Ha nem történik meg az apoptózis, kontrolláladan sejtosztódás következhet be (pontosan ez történik a daganatoknál).
A stressz és a rák közötti másik kapcsolat a magas kortizolszintnek a nemi hormonokra való hatásában nyilvánul meg. A mellékvesék a mindkét nemre jellemző nemi hormonokat termelik. A mellékvesék a férfiakban az ösztrogén mellett több tesztoszteront termelnek (amihez a herék által termelt mennyiség is hozzájárul), míg a nőkben az ösztrogén és a progeszteron mellett tesztoszeront is termelnek.
A női alma típusú elhízáshoz sok köze van a férfihormonok túlsúlyának. Ha a tesztoszteron mennyisége megnő, a test hajlamosabb lesz a has körüli elhízásra.
ÖSZTROGÉN
Az ösztrogén valójában nem is hormon, hanem a hormonok egy csoportja; ' idetartozik az ösztradiol, az ösztron és az ösztriol is.
Az ösztradiolt a petefészkek termelik a korai felnőttévekben, és a csípő, vala- 1 mint a comb körüli zsír (az „egészséges zsír”) kialakulását segíti elő.
Az ösztront a zsírsejtek állítják elő a férfihormonokból (androgénekből). Ez a fajta ösztrogén a has körüli zsírlerakódást okozza.
Az ösztriol az ösztrogén gyenge formája. A máj állítja elő ösztradiolból és ösztronból, majd kiürül a szervezetből.
Érdekes, hogy az ismételt mellrák megelőzésére használt Tamoxifen nevű gyógyszer pontosan úgy működik, hogy az emlőknél blokkolja az ösztrogént. De a klimaxot követően mellrákban szenvedő nők gyógyszere egy aromatáz enzimet gátló anyag (a neve anasztrazol), amely meggátolja a férfi nemi hormonok (androgének) ösztronná való átalakulását.
A klimaxot megelőzően az ösztradiol a domináns, és ez a csípő és a combok körüli zsírlerakódást serkenti, ezáltal nőiesebbé téve a testalkatot. Természetesen nem egészséges túlsúlyosnak lenni, de még ez a legkevésbé veszélyes formája az elhízásnak.
De a jó öreg barátunknak, a kortizolnak köszönhetően stressz következtében még klimax előtt lecsökkenhet az ösztradiol szintje a vérben. A stresszhormonok az ovulációt is megakadályozhatják (lásd lejjebb), és ez tovább csökkenti a petefészkek által termelt hormon szintjét. így aztán sok nő növeszthet úszógumit a hasára már a klimax előtt is. Az alacsony ösztradiolszint inzulinrezisztenciát okoz, amely további elhízáshoz vezet, valamint elősegíti a férfi nemi hormonok átalakulását ösztrongénné. A több ösztron pedig a zsír has körüli lerakódását vonja maga után. Ez egy nagy, zsíros, ördögi kör.
AZ ÚSZÓGUMI EGYÉB KÖVETKEZMÉNYEI
Fontos tudni, miként függnek össze az életet veszélyeztető bizonyos betegsegek a kortizol és inzulin káros hatásaival. De ismerni kell egyéb, kevésbé életbevágó álla- potokat is, amelyek szintén a kóros zsíreloszlás következményei.
Szabálytalan menstruáció
Ha a menstruációnk ciklusa 40 nap, vagy annál is több, valószínűleg inzuhnrezisz tenciánk van. A magas inzulinszint olyan hormonális változásokat okozhat, amc lyek teljesen felboríthatják a normális nemi hormonális ciklust.
Menstruáció kimaradása (amenorrhoea)
Jól ismert, hogy stressz hatására egyes nőknél leállhat az ovuláció. Ez nem más mint a Természet okos megoldása arra, hogy a nő ne essen teherbe akkor, amikor saját magának is túlélési problémái vannak. Tartós stressz idején  legyen az fizikai (például erőltetett diéta) vagy lelki (például közeli családtag elvesztése) eredetű - a szervezet leállíthatja a reprodukciós ciklust annak érdekében, hogy regenerálódjon.
Úgy gondolják, hogy a stressz gátolja a GnRH-t (gonadotrophin-releasing hormon); ez az a hormon, amelynek hatására az agyalapi mirigy FSH-t (follikulus stimuláló hormon) és LH-t (luteinizáló hormon) termel. Az utóbbi két hormon szükséges ahhoz, hogy a petefészekben megérjen és kilökődjön a pete. Stressz hatására szintén megemelkedhet a prolaktinszint; ez az a hormon, amelyet szoptatás alatt termel nagy mennyiségben az agyalapi mirigy, és amely valójában természetes fo- gamzásgádó, meggátolja ugyanis az ovulációt, nehogy a szülést követően túl hamar újra teherbe essen a nő.
Premenstruációs tünetek
Ingerlékenység, agresszív kitörések, szívdobogásérzés, feledékenység, feszültség, a dolgok összekeverése, a koncentrálóképesség csökkenése, sírásos időszakok, fejfájás, migrén, kívánósság. Ezek a premenstruációs szindróma (PMS) tünetei. Azonban ezek mind a vércukorszint ingadozásával vannak összefüggésben. Tulajdonképpen,  a vércukorszint kordában van tartva, akkor a premenstruációs szindróma tünetei eltűnnek. Miért?
Normális helyzetben a ciklus második felében megemelkedik a progeszteron szintje; és a progeszteronreceptorok mindenhol megtalálhatók a szervezetben. A receptor olyan, mint egy zár, amelybe a hormon kulcsként illeszkedik bele. Minden zárhoz más kulcs tartozik, vagyis minden receptorhoz más hormon kapcsolódik. Tehát a progeszteronreceptorok úgy veszik fel a progeszteront, mint az inzulin- receptorok az inzulint. Ha leesik a vércukorszint, a szervezet adrenalin és kortizol mozgósításával adja ki a parancsot, hogy a cukorraktárakból cukor szabaduljon fel; ám a kutatások azt mutatják, hogy adrenalin jelenlétében a progeszteronreceptorok blokkolódnak. Ez viszont azt jelenti, hogy a szervezet nem tud reagálni a progeszteronra, bármennyi is legyen belőle a vérkeringésben.
Ez megmagyarázza azt a tudósok számára már hosszú évtizedek óta zavarba ejtő tényt, hogy a premenstruációs szindrómában szenvedő nőknek miért ugyanolyan a hormonszintjük, mint a panaszmentes társaiknak. Igazából nem az a gond, hogy nem megfelelő a progeszteron szintjük  amint azt korábban gondolták , hanem arról van szó, hogy a szervezetük nem reagál rá megfelelően az alacsony vércukorszint és az ennek következtében megemelkedett stresszhormonok miatt.
Ha követjük a könyv ajánlásait, a testsúlyunkkal párhuzamosan a premenstftétciós panaszaink is csökkenni fognak.
Policisztás ovárium szindróma
Policisztás ovárium szindróma esetén a petefészkek megnagyobbodottak, és sok nem kellően kifejlett petét termelnek, amelyek szőlőfúrthöz hasonlóan elborítják őket. A külső tünetek közé tartozik a túlsúly (különösen az alma típusú elhízás), a ritka vagy akár kimaradó menstruáció, a pattanásos bőr, az erősebb szőrzet - gyakran az arcon, a melleken, valamint a lábak belső oldalán  és a hangulatingadozásra való hajlam. Ha a betegséget nem diagnosztizálják és nem kezelik, termékenységi problémákhoz és ismételt vetélésekhez vezethet.
Policisztás ovárium szindrómánál a laborvizsgálatok emelkedett tesztoszteron szintet mutatnak, amelynek oka valószínűleg a vérben keringő, a nemi hormonokat megkötő fehérje (SHBG = Sex Hormon Binding Globulin = nemi hormonokat kötő globulin frakciójú fehérje) alacsony szintje. Ezt a fehérjét a máj termeli, megköti az ösztrogént és a tesztoszteront, ezáltal szabályozza a vérben szabadon keringő hormonmolekulák koncentrációját. Jól ismert, hogy a túlsúlyos nők vérében sokkal alacsonyabb a SHBG szintje, és ez magasabb (szabad) tesztoszteronszinthez és erősebb tünetekhez vezet, például erősebb szőrzet.
De mi köze van ehhez az egészhez az inzulinnak? Ismervén, hogy a policisztás ovárium szindrómában szenvedő nők hajlamosabbak az inzulinrezisztenciára, és a petefészkek célbavételével a magasabb inzulinszint több tesztoszteron termelésére készteti őket. Ez a fokozott mennyiségű tesztoszteron lesz az, ami a „férfias” tüneteket - erősebb szőrzet, pattanásos bőr, alma típusú elhízás - okozza. Ráadásul az inzulin hatására a máj kevesebb SHBG-t termel, ami az egész problémát tovább romja. A magas inzulinszint magas kortizolszintet is jelent. A stressz hatására megemelkedő kortizolszint szintén emeli az inzulinszintet. Ez tovább ösztönzi a petefészkeket am. hogy még több tesztoszteront termeljenek.
Ha a policisztás ovárium szindróma valódi okát (amely szerintem a magasabb kortizol- és inzulinszint) nem kezelik megfelelően, a betegség igazi metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia kifejlődéséhez vezet, amelynek számos következmé-nyét már korábban tárgyaltuk a 38. oldalon. Például a policisztás ovárkunatamában szenvedő nők hajlamosabbak a cukorbetegségre a gliíkózháztartás egyensúllyának megbomlása következtében.
Ha valakinél policisztás ovárium szindrómát diagnosztizálnak, minden valószínűség szerint fogamzásgátló tabletta szedését fogja javasolni neki az orvos. A fogamzásgátló tabletták ugyanis az antiandrogen tartalmuknál fogva meggátolják, hogy a magas tesztoszteron hatni tudjon a bőrben. Ezáltal kordában tartják a szőrnövekedést és a pattanasos bőrt. Ez a hatás csak a tabletta szedésének idején tart. A fogamzásgádó tabletta rendszeres havi vérzésben is segít, mivel (mesterségesen) megvonásos vérzést hoz létre minden hónapban. A kedvező hatások a tabletta szedésének befejeztével véget érnek, és a tünetek visszatérnek. Pontosan ugyanaz a helyzet áll elő, mint a tabletták előtt, mivel nem történt próbálkozás az igazi probléma kezelésére. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a fogamzásgádó tabletta szedése hosszú távon akár káros is lehet, mivel inzulinrezisztencia kialakulásához vezethet.
Ne felejtsük el, hogy bár az orvos által felírt fogamzásgátló tabletta tünetmentességhez vezet, a tablettának olyan mellékhatásai lehetnek, mint hányinger, hányás, fejfájás, trombózis, a szexuális érdeklődés csökkenése, depresszió, valamint a mellek feszességének csökkenése. Némely orvos Metforminnak nevezett gyógyszert is felír. Ez a 2-es típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegség hagyományos gyógyszere. De ennek is megvannak a nemkívánatos hatásai. A mellékhatások közé tartozik a hányinger és gyomorpanasz. Sem a fogamzásgátló, sem a Metformin nem kezeli a háttérben lévő igazi problémát, amelyet fel kell ismerni ahhoz, hogy a tüneteket megfelelően lehessen kezelni, mert csak így nem veszélyezteti hosszú távon az egészségünket.
Ez a könyv a policisztás ovárium szindróma fő okát célozza meg, és hosszú távú megoldást biztosíthat.
Immunrendszer
A küzdj vagy menekülj reakció közben az immunrendszer felpörög. Ez a szervezet logikus válasza a helyzetre, és a baktériumokkal és a vírusokkal szembeni hatékonyabb védekezés a célja. De ha a stressz tartósan fennmarad, és a mindennapi élet részévé válik, akkor az immunrendszer legyengül. Ezért van az, hogy a stresszes munkahelyen dolgozók azonnal megfáznak, ha szabadságra mennek. Az immunrendszer legyengülésének az a fő veszélye, hogy egymást fogják érni a különböző fertőzések, ezért a szervezet nem tud regenerálódni, és nem lesz elég energiája a betegség legyőzésére.
A másik, ami történhet, hogy az immunrendszer túlságosan aktív marad, és önmaga ellen fordul. Megtámadja saját sejtjeinket, mintha kórokozók lennének. Ezeket az állapotokat autoimmun betegségeknek nevezzük, és olyan betegségek tartoznak hozzájuk, mint például a rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás), az SLE (SLE - szisztémás lupusz eritematózis; ez egy autoimmun megbetegedés, amely a bőrt és a belső szerveket érinti), valamint a Crohn-betegség (autoimmun gyulladásos bélbetegség).
Jól ismert, hogy azoknak a nőknek az immunrendszere, akik stresszes életet élnek, a kortársaikénál mintegy tíz évvel idősebb. Az immunrendszer idő előtti elöregedése sebezhetőbbé teszi őket a fertőzésekkel és egyéb megbetegedésekkel szemben.
Öregedés
A stressz nem csak az immunrendszert öregíti. Mindannyian ismerünk embereket, akik a stressz következtében nyúzottnak és a koruknál idősebbnek néznek ki.
A kortizol fokozza az oxidatív stresszt, amely károsítja az idegsejteket, amelyek az idegrendszer alapvető építőkövei, és felelősek az információ továbbításáért a szervezet egyik helyéről a másikra. Ezzel párhuzamosan a kortizol csökkenti az anti- oxidáns hatású enzimeket, amelyek a sejtkárosodás ellen óvják a sejteket.
Az oxigén, amely elengedhetetlen az életben maradáshoz, kémiai reakciókba is léphet. Instabillá válhat, más molekulákat oxidálhat, ami a továbbiakban úgynevezett szabad gyökök képződéséhez vezet. A szabad gyökök kémiailag instabil atomok, amelyeket olyan betegségekkel lehet összefüggésbe hozni, mint az idő előtti öregedés, a rák vagy a szívbetegség. Azáltal, hogy károsítják az egészséges sejteket, felgyorsítják az öregedést; de károsítják a DNS-t is a sejtmagban, ezáltal mutációt és végül rákot okozva.
A stresszhatás csökkentésével mérséklődni fog a kortizolszint, ezáltal az oxidatív stressz is, így kevesebb károsodás éri a sejteket, tehát nem fognak korán elöregedni.
Az inzulin- és a vércukorszintnek szintén sok köze van az öregedéshez. Az öregedés glikációs teóriáját az 1980-as években alkották meg és azóta számos tanulmány megerősítette.
A glikáció a fehérjék és a cukormolekulák közön létrejövő szabályozadan reakció, amely akkor történik, amikor a cukor- és az inzulinszint változása ellenőrizedenné válik. Kicsit ahhoz hasonlít, mint amikor sütéskor megbámul az étel. A glikáció károso-dott fehérjékhez vezet a test bármely részén. Ez a magyarázata annak, hogy a cukorbetegeknél miért nagyobb a kockázata az olyan betegségeknek, mint például a szembetegségek (szürke hályog és retinakárosodás), az idegkárosodás (amikor zsibbadások alakulnak ki) és a szívbetegségek. Akkor lesz gond, amikor a glikáció károsítja a szöveteket és a szerveket  a sejtekben károsodnak a fehérjék, ami meggátolja a normális működésüket. A különböző membránok és hajszálerek megvastagodnak, elvesztik rugalmasságukat. Tulajdonképpen az öregedés nem más, mint a károsodott sejtek szaporodása, tehát minél nagyobb károsodásnak tesszük ki a sejtjeinket, annál inkább felgyorsul az öregedés normális tempója.
A magas vércukor- és inzulinszint együttesen (lásdinzulinrrzisztencta) jelentősen felgyorsítja a sejtek károsodását; ezért nagyon fontos, hogy a könyv ajánlásait követve kordában tartsuk őket.
A cukorbetegek gyorsabban öregszenek, mint azok, akik nem szenvednek a betegségben, de szoros vércukorkontrollal csökkenthetik a károsodást.
Ugyanez a helyzet, ha a magas kortizolszint következtében inzulin rezisztencia alakul ki. Ha nem teszünk semmit annak érdekében, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt, még akkor is felléphet a glikáció, ha nincs cukorbete gség. Ez a magyarázata   annak, hogy a stresszes életet élők miért néznek ki idősebbnek, és miért öregebbek a szerveik, mint a többieké.
Fáradtság
Étkezéskor a szervezet az elfogyasztott tápanyagokat vagy azonnal felhasználja energiaforrásként, vagy elraktározza zsír formájában. De ha magas a kortizol szintje, a mellékvese azt a parancsot küldi a szervezetnek, hogy amit lehet, tárolja el zsír formájában, mert szükség lesz rá a küzdelem alatt. Tehát ahelyett, hogy a szervezetünk felhasználná a tápanyagokat, inkább eltárolja zsír formájában. Ez egy bizonyos idő után kimeríti a szervezetet, és krónikus fáradtsághoz vezet.
Az egyik érdekes jellemzője ennek az állapotnak, hogy nemcsak fizikai, de lelki értelemben is fáradtságot érzünk. A stressztől megfáradt emberek szó szerint majdnem elalszanak 15 és 16 óra körül, és úgy érzik, hogy soha nem lesz vége a délutánnak, ha nem isznak egy csésze kávét vagy teát, esetleg nem esznek egy kis csokoládét. Ez akkor történik, amikor a vércukorszint leesik, és a szervezet azonnali megoldást sürget. De ilyenkor meg kell próbálni ellenállni a kísértésnek, és inkább követni a 4. fejezetben leírtakat.
Hangulatingadozások
Nem igazán férhet kétség ahhoz, hogy a kortizol befolyásolja a hangulatot, márpedig, amint azt jól tudjuk, stressz esetén megemelkedik a kortizol szintje. Ha túl sok van belőle, akkor idegességhez, feszültséghez és ingerlékenységhez vezet, és hajlamossá válunk arra, hogy minden kis apróságon felkapjuk a vizet. A testünk azt hiszi, hogy veszélyben van, így a fenyegetettség miatt agresszívan és mérgesen reagál. De amikor nem vagyunk veszélyben, könnyen kirobbanhatunk olyan semmiségeken, mint például a vissza nem csavart fogkrémes kupak. Ha követjük a könyvben leírtakat, nemcsak az úszógumit tüntethetjük el a derekunkról, hanem a hangulatunk is kiegyensúlyozottabb lehet.
Gyulladás
Érdekes, hogy a kortizol kerül elő ismét, csak egy kicsit más ruhában. Általában mindenki hallott már a kortizonról és a hidrokortizonról. A kortizol szteroidoknak nevezett gyógyszerváltozatait számos olyan betegségben használják, ahol gyulladásellenes vagy immunszuprimáló gyógyszerekre van szükség; például a reumás ízületi gyulladás, a vastagbélgyulladás és a Crohm-betegség.
Kutatások igazolják, hogy a derék körüli elhízás testszerte enyhe fokú gyulladással jár. Ez a gyulladás viszont blokkolja az inzulint, ezáltal meggátolja az inzulinra adott választ, így hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához. Ezt úgy igazolták, hogy megmérték, és magasabbnak találták az inzulinrezisztenciában szenvedő betegeknél az úgynevezett C-reaktív protein (CRP) szintjét, ami gyulladást jelző fehérje. Az amerikai Joslin Diabétesz Központban kimutatták, hogy egyébként egészséges állatokban cukorbetegséget lehet kiváltani pusztán azzal, hogy enyhe fokú gyulladást idéznek elő.
Ahogy azt már korábban említettem, a zsírsejtek úgy működnek, mint egy mirigy, hormonokat és egyéb anyagokat termelnek, amelyek mindenhova eljutnak a szervezetben. Sajnos a zsírsejtek gyulladásos citokineket is termelnek, amelyek felpörgetik az immunrendszert. Ennek hatására a mellékvese több kortizolt termel, hogy leállítsa az immunrendszert. A magasabb kortizolszint azonban további zsírlerakódást okoz, növelve ezzel is a gyulladásos citokinek szintjét.
Ha valaki már szedett szteroidot, jól tudja, hogy a mellékhatások  fokozott étvágy, hízás  ugyanazok, mint amiket a fokozott stressz kiváltotta magasabb kortizolszint okoz.
Emésztő szervrendszer
Ha a szervezetünk úgy érzi, hogy veszélyben van, adrenalint és kortizolt termel, valamint az emésztő szervrendszer helyett egyéb szervek  amelyek fontosabbak a közvetlen túléléshez - felé terelődik az energia. Ennek következtében viszont a gyomorsav és más emésztőnedveink mennyisége alacsonyabb lesz a kelleténél.
ÉTKEZÉS A MUNKA KÖZBEN
Minden negyedik angol munkás  azaz kb. ötmillió ember - nem tart rendes ebédszünetet, sőt rengetegen ki is hagyják. Sokan attól tartanak, hogy rossz benyomást keltenek a főnökükben, ha túl hosszan ebédelnek
De ha rohanva étkezünk, ha csak bekapunk egy szendvicset, miközben az íróasztalunk mellett tovább folytatjuk a munkát, vagy egy találkozóra sietve menetközben eszünk néhány falatot, nem fogjuk rendesen megemeszreni az ételt. A tápanyagok nem fognak felszívódni, ami tel puffadáshoz, hasi kényel-metlenséghez vezethet. Ezenkívül fokozott bélmozgás, de akár hasmenés is felléphet, mivel a stresszhormonok ellazítják a végbél izomzarát.
De a stressz máshogy is összezavarhatja az emésztő szervrendszert.
Vannak, mint a saját sejtjeink. Sajnos stressz esetén lecsökken a beleinkben a hasznos baktériumok száma. Ez a káros baktériumok és gombák túlzott elszaporodásához vezet. Jó példa erre a candida albicansnak nevezett gomba: normálisan is megtalálható a bélrendszerben, de ha túlságosan elszaporodik, az fokozott étvágyhoz (különösen a cukor és kenyér iránt), fáradékonysághoz, haspuffadáshoz, fokozott gázképződéshez vezet, és könnyen becsíphetünk egy kevés alkoholtól is.
Annak ellenére, hogy elsőre hihetedennek tűnhet, de az emésztőrendszerünknek nem csak az emésztés a feladata. Hatékony védekezőszervként megóv minket a kártékony mikroorganizmusok inváziójától; az immunrendszer közel 70 százaléka ugyanis a bélrendszerünkben található. Ezért nagyon fontos, hogy fenntartsuk a hasznos baktériumok számát.
Pajzsmirigyfúnkció
A mellékvesék és a pajzsmirigy működése szoros kapcsolatban áll egymással, ezért ami az egyiket érinti, általában hat a másikra is.
A nyakunkon található pajzsmirigynek az anyagcsere szabályozásában van fontos szerepe. Több hormont is termel, a legfontosabb a tiroxin (rövidítve: T4), amely inaktív hormon, s akkor válik aktívvá, ha trijódtironinná (T3) alakul.
A pajzsmirigy úgy működik, mint egyfajta termosztát: megszabja, hogy mikor mennyi kalóriát, energiát égessen el a szervezet. A T3 hatására a szervezet felgyorsítja az anyagcserét, és zsírt éget. A tiroxinnak trijódtironinná történő alakításához a szervezetnek szelénre van szüksége. A pajzsmirigy-alulműködés (hypothyroidizmus) hátterében két dolog állhat: vagy az agyalapi mirigy nem termel elég pajzsmirigy stimuláló hormont (TSH-t), vagy a pajzsmirigy nem működik megfelelően.
Ha a következő kérdések közül négy vagy több kérdésre igen a válaszunk, akkor lehet, hogy a pajzsmirigyünk alulműködik. Amennyiben kétségeink támadnak, laborvizsgálattal pontosan megállapítható a működése.
   Minden különösebb ok nélkül hízott az elmúlt hónapokban?
   Gyakran fázik?
   Gyakran van székrekedése?
   Depressziós, feledékeny vagy gyakran összekeveri a dolgokat?
5 Száraz vagy hullik a haja?
   Menstruációs problémái vannak?
   Nehezen esik teherbe?
I Gyakran érzi magát erőtlennek?
   Fejfájós?
Amennyiben a vértesztünk negatív, elképzelhető, hogy csak enyhe fokú alulműködésünk van, amelyet a labor még nem mutat ki.
A laboron kívül van egy teljesen hétköznapi módszer, amely kiderítheti a pajzsmirigy alulműködését: ha megmérjük a testhőmérsékletünket. Ha a testhőmérsékletünk alacsony, az lassabb anyagcserére utalhat, ami a pajzsmirigy alulműködés-nek az egyik tünete. A kortizol is kulcsfontosságú a testhőmérséklet beállításában, ezért magas kortizolszint mellett a reggeli (ún. bazális) testhőmérséklet mindig alacsony.
Három napon keresztül mérjük meg naponta egyszer a testhőmérsékletünket.
Ha még menstruálunk, akkor a ciklus második, harmadik és negyedik napján tegyük ezt. Az ovulációt követő időszakban ugyanis a nők testhőmérséklete megemelkedik, ezért nem fogunk reális képet kapni, ha későbbi napokon mérjük Ha már nincs havi vérzésünk, akkor bármelyik egymást követő három nap megfelel.
Lefekvés előtt készítsük az ágyunk mellé a hőmérőt (a higanyos hőmérő a legjobb, de kaphatók egészen jó elektromos hőmérők is). Az ébredést követően, még az ágyban fekve, mérjük meg a hőmérsékletünket (előtte ne menjünk ki se a fürdőszobába, se inni valamit). Helyezzük be a hőmérőt a hónaljba, higanyos hőmérő esetén hagyjuk bent 10 percig, elektromos mérőnél addig, amíg pittyegni nem kezd.
Ha a három nap alatt a testhőmérsékletünk átlaga 36,4 °C-nál alacsonyabb, elképzelhető, hogy a pajzsmirigyünk alulműködik.
De hogy jön ehhez az egészhez a stressz?
A stressz hatására megemelkedett kortizol csökkenti a trijódtironin (T3) szintjét.
Ez azért nem szerencsés, mert a trijódtironin az aktív formája a hormonnak, ez felelős a zsírégetésért. Ha alacsony a T3 szintje, az anyagcsere lelassul. Ráadásul a magas kortizolszint az izomból cukrot szabadít fel, hogy ellássa az agyat, és minél kevesebb az izom, annál lassabb lesz az anyagcsere (lásd 6. fejezet).
Az egészséges szervezet a tiroxint trijódtironinná alakítja. Stresszhelyzetben viszont kevesebb tiroxin alakul át. Ugyanez történik fogyókúra vagy éhezés esetén is. Éhezéskor a szervezet felkészül arra, hogy ez az állapot tartós is lehet, ezért az anyagcsere lelassításával igyekszik megóvni a még meglévő értékes zsírraktarakat. Tudom, hogy ez meglehetősen bosszantó, de a szervezet csak a túlélésre gondol.
A magas kortizolszint szintén gátolja az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigy stimuláló hormont (TSH). Ha kevesebb a TSH, a pajzsmirigy' kevesebb tiroxint termel.
Memória és koncentrálóképesség
A magasabb kortizolszint a memória és a koncentrálóképesség zavarával is jár, aminek az az oka, hogy a kevesebb vércukor következtében károsodott a hippocampus működése, ami az agy memóriaközpontja.  Például a két hétig magasabb kortizolszint - károsítják az agyi összeköttetéseket. Ez a magyarázata annak a hétköznapi tapasztalatnak, hogy stressz esetén órákig kereshetjük az autónk kulcsait, vagy fel-alá járkálhatunk azon töprengve, hogy mit is akartunk az előbb még csinálni. A jó hír az, hogy ezek a hatások visszafordít hatók, és az agyi kapcsolatok helyre tudnak állni, ha a kortizolszint normalizálódik.
Bőrelváltozások
Inzulin hatása alatt a bőr normális növekedése megváltozik. Ez például hámló bőrt okozhat (kicsi bőrkinövések, könnyen leváló szemölcsszerű kinövések). Ha ilyet tapasztalunk, akkor az azt jelentheti, hogy vércukorszint-ingadozásaink vannak, és a magasabb inzulinszint - inzulinrezisztencia fokozott növekedésre késztette a  bőrt. A magas inzulinszint a bőr kinézetét is megváltoztatja, kicsit olyan lesz, mint a fekete bársony. Ezt a folyamatot acanthosis nigricansnak hívják, és olyan sötétebb  foltok kialakulását okozza, amelyeket nem lehet lemosni. Ha ilyet tapasztalunk,  mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert ezek az elváltozások rosszindulatúak lehetnek De ha a könyv ajánlásait követve legyőzzük az inzulinrezisztenciát, visszakaphatjuk a korábbi szép bőrünket is.
Amint az eddig felsorolt betegségekből is láthatjuk, fontos, hogy megszabaduljunk J a derekunk körüli plusz kilóktól. Nemcsak azért, hogy jobban nézzünk ki, hanem az egészségi állapotunkban bekövetkező pozitív hatások miatt is.
4.  fejezet
Mit és hogyan együnk?
Egyszerű diétás trükkök, hogy a testünk raktározás helyett inkább elégesse a zsírt
Semmi kétség Sem fér hozzá, hogy a jó étrend alapvető fontosságú mind az egészség, mind a testsúly szempontjából. De ha nem keveredünk ki a zsírt termelő és azt a hasunkra elraktározó stressz spiráljából, semmilyen diéta sem fog segíteni rajtunk.
Az étkezési szokások megváltoztatása fontos kezdeti lépés. A nem megfelelő táplálkozás ugyanis szintén a stressz üzenetét továbbíthatja a szervezetnek. Ha visszafogjuk a táplálékbevitelt, az drasztikusan lecsökkenti a bevitt energiát, ezért a szervezetünk azt fogja hinni, hogy éhezik, és ez stresszt okoz.  Ha a vércukor mennyisége ingadozó, meg fog emelkedni a vérben az adrenalin szintje - ez az a hormon, amelyet a szervezet stressz esetén juttat a keringésbe. Ez ugyancsak a zsír elraktározásához vezet.
Megoldás az, ha olyan módon étkezünk, amelyik a szervezetünket arról biztosítja, hogy minden rendben van, és nincs semmilyen fenyegetettség. Tehát a háttérben zajló biokémiai folyamatokat kell megváltoztatnunk; egy fogyókúrás diéta önmagában még nem elég.
A VÉRCUKORSZINT INGADOZÁSAI
Ha úszógumi van a hasunk körül, akkor az annak a jele, hogy jelenleg a stresszhormonok és  vércukorszint ingadozásainak köszönhető ördögi kör foglyai vagyunk. Két fontos tényre kell emlékeznünk:
Stesszhelyzetben adrenalin és kortizol termelődik;
ha vércukorszint leesik, adrenalin és kortizol termelődik.
A szervezet mindkét esetben cukrot próbál meg felszabadítani a raktáraiból. Stresszhelyzetben azért teszi ezt, hogy azonnal felhasználható energiával lássa el a sejteket. A vércukor csökkenésekor pedig azért, hogy minél hamarabb normalizalódhasson a vércukorszint. A szervezet nem törődik azzal, hogy az adrenalin és kortizol szintje miért is emelkedett meg a vérben, az egészségre gyakorolt káros hatásai ugyanazok lesznek.
Az ingadozó vércukorszint olyan, mint a hullámvasút.
A pálya maga a vércukorszint: emelkedéskor inzulin, csökkenéskor viszont adrenalin és kortizol dobódik a keringésbe.
A vércukorszint hullámvasútja
inzulin  inzulin  inzulin
Étkezéskor a vércukor emelkedik, és inzulin termelődik. Ha finomított cukrot tartalmazó ételeket (például cukor, fehér kenyér, torta és keksz) és italokat (például kávé, tea vagy kóla) fogyasztunk, a vércukorszint gyorsan megemelkedik. Ez azonban olyan mennyiségű inzulin kidobódásához vezet, aminek következtében a vércukorszint; túlságosan alacsony lesz, és pontosan ez az, ami miatt újra éhesek leszünk Minél magasabbak a hullámvasút csúcsai, annál mélyebbek a völgyei.
A vércukorszint nagymértékű csökkenésére (ennek az állapotnak hypogükémia a neve) a szervezet kétféle módon válaszol. Először is megnöveli az étvágyat olyan ételek iránt, amelyek potenciálisan a vércukorszint gyors rendeződéséhez vezethetnek; ilyen egy csésze kávé vagy egy tábla csokoládé. Másodszor, mozgósítja a mellékvesét, hogy a cukorraktárak mobilizálása érdekében több adrenalint és több kortizolt juttasson a keringésbe.
A hypoglikémia tünetei a következők: ingerlékenység, agresszív kitörések, szívdobogásérzés, csökkent szexuális vágy, szédülés, feszültség, zavartság, feledékenység, csökkent koncentrálóképesség, fáradékonyság, álmatlanság, fejfájás, izomgörcsök.
A praxisomban találkoztam olyan nőbetegekkel, akiknél a fenti panaszok alapján pánikszindrómát véleményeztek. A súlyos hypoglikémia esetén ugyanis olyan nagy mennyiségű stresszhormon kerül a keringésbe, hogy az teljesen utánozhatja a pánikroham tüneteit. Az egyik páciensem elment egy szupermarketbe, és a tele bevásárlókocsiját otthagyva rohant ki a boltból, amikor leesett a vércukorszintje. Tulajdonképpen az életéért rohant; a küzdj vagy menekülj reakció olyan erős volt, hogy valamit tennie kellett. A vércukorszintjének rendezését követően a pánikrohamai megszűntek.
Ahhoz, hogy a szervezetünk azt érzékelje, hogy nem éri stresszhatás, és ezért kevesebb adrenalint és kortizolt termeljen (ez utóbbi a fő bűnös a has körül kialakuló zsírpárnákért), a vércukorszintre kell elsősorban figyelnünk.
VIGASZTALÓ ÉS STRESSZOLDÓ EVÉS
Mindannyian különbözőek vagyunk. Vannak nők, akik stressz esetén elvesztik az étvágyukat, és fogynak, míg mások fordítva. A kutatók úgy találták, hogy azok a nők, akik több kortizolt termelnek (akkor is, ha nem éri őket stressz), hajlamosak arra, hogy bánatukban egyenek. Egy vizsgálatban 95 fiatal nőt figyeltek meg. Különböző napokon stresszes és nyugodt feltételeket biztosítottak számukra. Azok, akik több kortizolt termeltek a stresszes napokon, több kalóriát ettek, mint azok. akik normál mennyiségű kortizolt termeltek. Sőt, ezek a hölgyek hajlamosabbak voltak édesebb ételeket fogyasztani. A stresszmentes napokon ugyanannyit evett mindkét csoport (a sok és normál mennyiségű kortizolt termelők) tagjai. Vagyis a több kortizolt termelő nők stresszhelyzetben többet és sokkal édesebb ételeket fogyasztanak.
Bár most már értjük, mindezt a szervezetünk azért teszi, hogy a stresszhatást követően újra feltöltse magát energiával, azért ez nem elkerülheteden folyamat. Ki lehet törni ebből az ördögi körből, és visszanyerhetjük a karcsúságunkat. Ez valóban nagyon egyszerű, és most megismerjük a módját.
AZ  MILYEN EGYSZERŰ KILENC LÉPÉS TÁPLÁLKOZÁSI TERV
I Hagyjuk abba a fogyókúrazást (igen, tényleg!), és ne számoljuk többet a kalóriákat?
1.  Hagyjuk abba a fogyókúrázást!
2.  Együnk többször keveset!
3.  Mindig reggelizzünk!
   Száműzzük a finomított cukrot és a tisztított szénhidrátot az dctüottdl
5.  Minden ételhez együnk fehérjét!
6.  Fogyasszunk esszenciális zsírsavakat!
7.  Ne rohanva étkezzünk!
8.  Figyeljünk oda arra, hogy mit iszunk!
9.  Változtassuk meg az ételekről alkotott elképzeléseinket!

Senki sem szeret fogyókúrázni. Nehéz betartani, frusztráló, gyakran drága. És most végre itt van egy indok arra, hogy soha többet ne fogyókúrái! zunk. A fogyókúrák ugyanis nem működnek. Ez tény, és ez már 1999-beh is így volt, amikor megírtam a Fogyókúra természetes alternatívái című könyvemetiA nők közel egyharmada a fogyókúrát követően mintegy hat kilóval nehezebb.) A fogytál kúrázás nagy üzlet, és a sikertelenségünkre épül. Fogyókúrás italokat, fogyasztó^ tablettákat, alacsony zsírtartalmú ételek tömkelegét vásárolják az emberek, de ha ezek beváltanák a hozzájuk fűzött ígéreteket, akkor mindenkinek csak rövid ideig kellene alkalmazni őket, és akkor a termékek gyártói tönkremennének.
A fogyókúrázás lényege, hogy kevesebb energiát viszünk be mint amennyit elhasználunk. Ez viszont nagyon természetellenes állapot. A szervezetünk ilyenkor ugyanis egyszerűen nem kapja meg a megfelelő működéséhez szükséges mennyig gű energiát. Ezért az agyunkkal együtt megkongatja a vészharangot, és túlélő fezére módba kapcsol: minden egyes kilót próbál megtartani, lelassítja az anyagcserét; fs fokozza az étvágyat, hogy egyre csak együnk, együnk és együnk.
íme egy klasszikus példa. Drasztikus diétát tartottunk néhány napig, és úgy tűnt, hogy minden a legnagyobb rendben. Aztán átjönnek a barátok egy tortát hoznak. Ügy döntünk, hogy a társaság kedvéért” egy darabka nem árthat. De amint elkezdünk enni, olyan, mintha soha nem akarnánk abbahagyni. A néhány napos drasztikus diéta olyan volt a testünknek, mint átkelni a sivatagon, és most a szervezetünk úgy érzi, végre megérkezett egy oázisba, és legszívesebben mindent felfalnánk. Az, hogy az egész tortát egy ültő helyünkben megennénk, nem annak a jele, hogy az akaraterőnk gyenge, hanem elfojthatadan biológiai késztetés, amely felett vajmi kevés hatalmunk van. A szervezetünk ugyanis azt hiszi, hogy éheztünk, és bizonyos értelemben ez így is volt. Tehát ha tényleg le akarunk fogyni  és főleg a pocakunkról , akkor arra nem a bevitt energia lecsökkentése a megfelelő módszer.
Jojó-fogyókúra
Sok nő úgy fogyókúrázik, hogy néhány hétig betartja az előírásokat, majd visszatér a megszokott étkezéséhez. A kilók rövidesen visszatérnek, és az illető azt veszi észre, hogy kövérebb, mint a fogyókúra előtt volt. Ezért az előzőnél is szigorúbb fogyókúrát próbál ki, amelyet követően még több lesz rajta a túlsúly.
A jojó-fogyókúra nagyon gyakori, pedig két probléma is van vele. Egyrészt károsíta az anyagcserét. Minden egyes alkalommal, amikor lecsökkentjük a bevitt kalóriát, az anyagcsere lelássál. Ezt követően, amikor visszatérünk a megszokott étrendünkhöz, az ételnek nagyobb részét fogja elraktározni a szervezetünk, mivel a lelassult anyagcserének idő kell ahhoz, hogy visszatérjen a normál állapotába, és addig kevesebb energiát használ fel. Ezek a biokémiai változások egy nap alatt is lezajlódhatnak. Vannak olyan nőbetegeim, akik nem ebédelnek, csak egy csésze kávét isznak. Azt gondolják, ha kihagyják az ebéd kalóriáit, akkor fogyni fognak. De nem sikerül. És emberfeletti teljesítményre van szükségük minden este, hogy ne zabáidnak mindent össze, amikor a testük követeli a jussát.
A szervezet már egy nap alatt meg is tanulja, hogy ritkán jut ételhez, és ezért lelassítja az anyagcserét. Hiszen nem tudhatja, hogy mikor lesz a következő étkezés, hat óra vagy hat nap múlva. Amikor végre eljön az este, és leülünk megenni a jól megérdemelt vacsoránkat, a megelőző éhezés alatt megemelkedett stresszhormonok miatt a szervezetünk az elfogyasztott ételből minél többet el akar tárolni zsír formájában. Az, hogy az életünket olyan, az éhségérzetet elnyomó ételekkel fűszerezzük,  egy csésze kávé vagy egy kóla, a helyzetet csak tovább rontja, mivel a koffein hatására több adrenalin és kortizol kerül a keringésbe  és ettől a szervezet még több zsírt fog eltárolni.
Amikor fogyókúra után visszatérünk a normál étkezéshez, a leadott kilók (amelyek több mindenből állnak össze: folyadékból, komból és ha szerencsénk van, akkor egy kis zsírból is) gyorsan visszatérnek. A szervezet éhezett, és úgy van programozva, hogy amilyen gyorsan csak lehet, tároljon el mindent zsír formájában, ezzel készülvén fel a következő' éhezéses időszakra. Ez a magyarázata a fogyókúrát követők közül sokan még többet is felszednek, mint amennyit a diéta alatt leadtak. És az ördögi kör folytatódik.
A zsírtól, és ne csak a kilóktól szabaduljunk meg!
Egy másik probléma a jojó-fogyókúrával. Bármennyire is jó érzés a hét végén ráállni a mérlegre, és látni, hogy kevesebbet mutat, ez a kép nem reális. Gyors fogyás esetén a leadott súlynak közel a negyede folyadék, izom és csont - nem zsír, ahogyan azt eredetileg szerettük volna. A gyors fogyás csábító lehet ugyan, de fiakai képtelenség hetente 450-900 grammnál több zsírtól megszabadulni. Legyünk hát türelmesek!
Rohamszerű fogyókúra alatt a szervezetünk az izmokat fogja üzemanyagként használni. Ez egyáltalán nem előnyös, már csak azért sem, mert a testmozgáshoz - amely nagyon jó zsírégető - is izmok kellenek. Ráadásul a szervezet az izmot cukorrá alakítja át, ami azért is hátrányos, mert az izomszövet metabolikusan aktív, vagyis önmagában is energiát használ. Ám a szervezet minden izmot képes felhasználni még a szívizmot is.
Ezért nagyon fontos a megfelelő testmozgás, ha fogyni akarunk, hisz   azoknak aktív az anyagcseréjük, és segítenek a zsírt elégetni.
Ha úgy érezzük, hogy drasztikus fogyókúránk sikeres volt, és leadtuk a   súlyunk 10 százalékát, akkor a szervezetünk akár 15 százalékkal is csökkentetni anyagcseréjét. Az emberi szervezet így képes akár hónapokat is túlélni élelem kül. Minden erőfeszítésünkkel szemben, a szervezetünk lelassítja a működését!! így próbálja megspórolni a kilókat. Ezért fontos, hogy lassan fogyjunk, és, magas szinten tartsuk az anyagcserénket.
Mi a kalória?
A kalória valójában hőmennyiség, az étel energiatermelő képessége. Régebben úgy gondolták, hogy ha a bevitt energia kevesebb, mint az elhasznált, akkor az fogyáshoz vezet. De ma már tudjuk, hogy ez nincs mindenkinél így. Biztosan ismerőn]! olyanokat, akik nem esznek sokat, viszont sokat mozognak, és mégsem fogynak. Nem minden kalória számít ugyanúgy, és a fogyás szempontjából az sem mindegy, hogy az a kalória zsírból, fehérjéből vagy szénhidrátból származik-e. Továbbá az emésztéshez is kell energia. Ez az étel termikus hatása, ami azt jelenti, hogy az étel kalóriatartalmának egy része annak megemésztésére fordítódik. Ezért vannak ételek, amelyeket negatív kalóriájúnak tartanak, mivel az emésztésükhöz több energia kell, mint amennyit tartalmaznak. A termikus hatás az étkezést követően kb. 3 óráig tart.
A fehérjéknek, a szénhidrátoknak és a zsíroknak mind más és más a termikus hatásuk. A fehérje fogyasztása sokkal több energiát igényel (a szervezet energiájának kb. 20 százalékára is szükség lehet), mint a szénhidrát (10 százalék) vagy zsír (2 százalék). Tehát az, hogy mit leszünk, legalább olyan fontos, mint az, hogy mennyit.
Mivel a mindenféle számlálós fogyókúra úgysem sikeres, én határozottan ellene vagyok annak, hogy az ételt csak bizonyos számok halmazának (pl. kalória vagy glikémiás index) tekintsük. Inkább foglalkozzunk az adagok nagyságával, és nagyobb étkezések alkalmával (pl. ebéd) csökkentsük kb. a negyedével az elfogyasztott étel mennyiségét. Véssük az eszünkbe: sokkal fontosabb, hogy mit eszünk, mint az, hogy mennyit.
2.  Együnk többször keveset!
Ez nagyon fontos életmódbeli váltás. Azért lényeges, mert ezzel meg tudjuk győzni a szervezetünket arról, hogy elegendő mennyiségű élelem áll a rendelkezésünkre, tehát nem kell zsírraktárokat képeznie, valamint a meglévőket is nyugodtan felszámolhatja. Ha három óránál tovább nem eszünk, a szervezetünk fokozatosan megkezdi a túlélő üzemmódot. Megemelkedik a stressz és a kortizol szintje, ami kiadja a parancsot: képezzünk zsírt, és égessünk izmot, nehogy a tartalékok kiürüljenek.
Forrófejűnek és ingerlékenynek érezhetjük magunkat, ha leesik a vércukoszintünk, és ez az a pont, amikor feltámad bennünk a vágy valami energiabomba iiánt, legyen az egy csésze kávé vagy néhány darab keksz. Ezzel egy időben a mellékvesék adrenalint és kortizolt bocsátanak ki, hogy a máj több cukrot szabadítson fel a raktáraiból.
Ezen könnyű változtatni. Szoktassuk hozzá magunkat, hogy háromóránként együnk valami keveset, mert ez azt fogja jelenteni a szervezetünknek, hogy nincs semmi baj, így nyugodtan egy fokozattal feljebb kapcsolhatja az anyagcserét, sőt mi több, ha akarja, azokat a régi, makacs zsírpárnákat is energiává alakíthatja. A New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban megjelent cikk szerint a háromóránkénti étkezés mellett alig két hét alatt 17 százalékkal csökken a vérben a kortizol szintje. A vizsgálatban részt vevők ugyanazt ették, mint máskor, csak nem három nagy, hanem több kisebb étkezésre elosztva. A gyakori evés kedvező következménye a termikus hatással is összefüggésben van: a szervezetünk ugyanis gyakrabban kapcsol emésztés üzemmódba, ezáltal több energiát használ el. Ezenkívül a termikus hatás éppen három-négy óráig tan, így a háromóránkénti étkezés ebből a szempontból is ideális.
Ha áttérünk a gyakoribb étkezésre, az alábbi három főbb változást fogjuk észrevenni:
Igazán egyszerűen megoldható az, hogy többször keveset együnk. A napi hám szőri főétkezés - reggeli, ebéd, vacsora - mellett tízóraizzunk és uzsonnázaml^ nem fog eltelni három óránál hosszabb idő az étkezések között.
3. 
Mindig reggelizzünk!
Sok szakember szerint - és szerintem is - a reggeli a legfontosabb étkezés.
Az emberek jó része azonban a reggeli rohanás közepette  elindítani a gyeteket az iskolába, elkészülni a munkába - nem reggelizik, hanem indulás előtt felhajfiegy bögre kávét (általában cukrosat). Pedig ez nem helyes. Jusson eszünkbe a hulláitól vasún emelkedő vércukorszint, inzulinkidobodás - ami egyértelmű és tisztán ért- hető üzenet a szervezet számára a zsírraktárak feltöltésére, elsősorban a has körül. Ha kihagyjuk a reggelit, a szervezetünk elkezdi lebontani az izmokat. Pedig az izmoknak aktív anyagcseréjük van, tehát segítenek elégetni a zsírt, ezért igazán nem akarhatjuk, hogy ez történjen velük. Ha nem reggelizünk, néhány órán belülié fog esni a vércukorszintünk, a szervezetünk adrenalin és kortizol segítségével próbál egyensúlyba kerülni, és igyekszik gyorsan beállítani a vércukrot.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni a reggeli fontosságát. Önmagunk érdekében szánjunk arra 10-15 percet, hogy leüljünk és megegyünk egy tálka kását , vagy egy szelet rozskenyeret házi gyümölcslekvárral. Szoktassuk magunkat hozzá, mert ez valóban fontos.
Lehet, hogy nem rajongunk a zabkásáért, de sokáig megfelelő szinten tartja a vércukorszintet (nem az instant változatok), és néhány apró trükkel étvágygerjesd többé tehetjük. A fahéj különösen hasznos, mivel elősegíti a cukor bejutását a sejtekbe, míg 2-es típusú cukorbetegség esetén csökkenti a vércukorszintet, ezenkívül fokozza a termikus hatást, ezért segít a zsír elégetésében. A kurkuma szintén érdekes fűszer, mivel hozzájárul a gyulladásos folyamatok féken tartásához, és amint azt már tudjuk, a gyulladásoknak sok köze van a has körüli zsírpárnák kialakulásához, tehát ez a fűszer is hasznos lehet.
 Van ennél sokkal egyszerűbb módszer is.
A legegyszerűbb mód arra, hogy megfelelő ételeket együnk
Dióhéjban: minél gyorsabban meg lehet egy ételt emészteni, annál hamarabb bekerül a véráramba, és annál nagyobb stresszválaszt vált ki.
Gondoljunk csak arra, mekkora különbség van a között, hogy papin vagy szenet teszünk a tűzre. A papír gyorsan, nagy lánggal ég el, de nem fog igazi meleget adni. Ráadásul olyan gyorsan ég, hogy rövid időn belül újabb papírt kell dobnunk a tűzre. A szén viszont lassabban kezd el melegíteni, de aztán állandó meleget biztosít, méghozzá sokkal hosszabb ideig.
Tulajdonképpen úgy kell étkeznünk, mintha „szenet dobnánk a tűzre”. A különféle finomított, félkész ételek mind olyanok, mint a papír, a természetes ételek viszont olyanok, mint a szén.
Minél mesterségesebb egy étel (vagyis minél kevesebb benne a természetes anyag), annál hamarabb be fog kerülni a véráramba. Minél több élelmiszert fogyasztunk a maga természetes formájában, annál stabilabb lesz a vércukorszintünk.
Jó példa erre a fehér és teljes kiőrlésű kenyér közöm különbség. Mivel a fehér kenyeret megszabadították a rostoktól, gyorsan átjut az emésztőrendszeren, és inzulin választ vált ki. A teljes kiőrlésű kenyérben azonban megmaradnak a magvak külső rostjai, emiatt lassabban lehet megemészteni, lassabban jut át az emésztőrendszeren, és természetesebb, stresszmentes választ vált ki.
EDDIG NEM VOLTUNK ÖSSZEZAVARODVA? MAJD MOST!
A glikémiás index (GI) fogalmát 1981-ben dr. Dávid Jenkins vezette be, amikor az American Journal ofClinical Nutrition folyóiratban írt egy cikket arról, hogy nem minden szénhidrát bomlik le ugyanazzal a sebességgel, és azok, amelyek gyorsabban bomlanak, a vércukorszint jelentős emelkedését okozzák. Jenkins kezdetben az 1-es típusú cukorbetegség, később a vérzsírproblémák kezelésére javasolta a glikémiás index használatát.
A szőlőcukor glikémiás indexét 100-ban határozták meg. Ezt követően összehasonlították különböző szénhidrátok 50 grammjának vércukoremelő hatását 50 gramm szőlőcukoréval. A kezdeti eredmények azt mutatták, hogy a cu-korbetegek számára a fagylalt egészségesebb táplálék, mint a teljes kiőrlésű kenyér. 1983-ban azonban más kutatók is összehasonlították ugyanazokat a szénhidrátokat, és eltérő eredményeket kaptak. Egyes szakemberek véleménye szerint az eredmény függ a vizsgálati alanyok nyugalmi vércukorértékétől és sokak szerint az volt a probléma, hogy a különböző szénhidrátokat önmagukbái és nem természetes étkezés közben vizsgálták.
1988-ban az összehasonlítás alapjául a szőlőcukor helyett a fehér kenyerei választották, de újra felbukkantak a kételyek a glikémiás index pontosságává! kapcsolatban. Az a gond ugyanis, hogy nagyon sok tényező befolyásolja; I glikémiás indexek reprodukálhatóságát, kezdve az étel érettségétől, a falat nagyságától (ha egy 2,5 cm-es krumplikockát összenyomunk, a glikémiás indexe 25 százalékkal megnő) egészen az elkészítés minőségéig (például nem mindegy fi tészta alakja, állaga, a főzés ideje). Tehát a glikémiás index nem igazán hasznos"! Bár azt megmutatja, hogy egy bizonyos szénhidrát milyen gyorsaid alakulat szőlőcukorrá, de azt nem mondja meg, hogy mennyi szénhidrát is van az ételben. Ez a magyarázata annak a bizarr ellentmondásnak, hogy a csokoládé Gl-jé!  Kevesebb, mint a görögdinnyéé .
Lássuk a GL-t!
A glikémiás index nehézségei után bevezettek egy új fogalmat: a glikémiás terhelést (GL = glycaemic load = glikémiás terhelés). A GL már figyelembe veszi, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz az adott étel. A szervezet valódi terhelési! függ a szénhidrát minőségi (GI) és mennyiségi (GL) jellemzőitől is.
Azok, akik a GI diétát követik, nem esznek sárgarépát, mert ugyanannyi! áí glikémiás indexe , mint a csokoládénak De a sárgarépa glilrpmias terhelésé' I csak 3,9, szemben a csokoládé 14-es terhelésével.
Ezért aztán felejtsük el a glikémiás indexet, és nézzük helyette a glikémiás terhelést! Tényleg ez a helyes? A tudósok újra áttekintették az egész problémakört, és egy újabb mérőszámot ajánlanak, amelyet glikémiás glükóz ekvivalensnek (GGE) hívnak Ennek valószínűleg még több „jelentése” lesz, mint a GL-nek. Ez az egész meglehetősen zavaros, és szerintem előbb-utóbb felbukkan valami, amit a GGE-nél is jobbnak tartanak majd a szakemberek.
Ezért én azt tanácsolom, hogy felejtsük el az egészet! A kalóriák, a glikémiás indexek a glikémiás terhelések, vagy ami a legújabb, a glikémiás glükóz ekvivalensek folyamatos számolgatása csak arra jó, hogy az őrületbe kergesse az embert. Sokkal egyszerűbb módszer is van, és nem kell minden egyes fogyás után táblázatokat és adatokat böngészni.
Minden szelet teljes kiőrlésű kenyér négyszer annyi rostot, háromszor annyi cinket, és csaknem kétszer annyi vasat tartalmaz, mint a fehér kenyér. A teljes kiőrlésű kenyérben lévő szénhidrátok lassan, órák alatt bomlanak le, csakúgy, mint a szén a tűzben, és nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet. Az elnyújtott emésztés kö-vetkeztében a teltségérzet is hosszabb, ráadásul - mivel lekerülünk a vércukor hullámvasútjáról - nem fogjuk kívánni az édességeket.
A bostoni Tufts Egyetemen a 2004-ben, 459 egészséges emberen végzett vizsgálat kimutatta, hogy a legnagyobb mértékben azoknak nőtt a derékkörfogatuk, akik a legtöbb fehér kenyeret ették; évente majdnem egy centiméterrel (a vizsgálat három évig tartott) lettek szélesebbek, mint azok, akik rendszeresen fogyasztottak teljes kiőrlésű kenyeret.
Friss vizsgálati eredmények arról számolnak be, hogy a lassan emészthető ételeknek (mint amilyen a teljes kiőrlésű kenyér is) nemcsak a vércukorszintre van jótékony hatásuk, hanem óvják a szívet, és csökkentik a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát, sőt akár meg is előzik. Ez teljesen érthető annak fényében, amit az inzulinrezisztenciáról korábban írtunk. Érdekes, de a teljes kiőrlésű gabonák enzimgádókat is tartalmaznak. Ezek olyan anyagok, amelyek elnyújtják a keményítő és a cukor emésztését; ezáltal hatékonyan csökkentik a vércukorszintet és a glikémiás választ. Hasonló módon hatnak, mint egyes gyógyszerek, amelyeket a 2-es típusú cukorbetegeknek adnak (alfaglükozidáz inhibitorok), vagyis a szénhidrátok elnyújtott emésztésén keresztül csökkentik a vércukorszint emelkedését.
ÓVAKODJ A KORPÁTÓL!
Ne higgyük, hogy a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztása helyettesíthető azzal, ha a fehér kenyér mellé korpát is eszünk.
A korpa módosított élelmiszer, a gabonaszemekről hántolják. Fia található benne, amely kálciumot, cinket, magnéziumot és egyéb énékes ásványi anyagokat köt meg a bélrendszerben, amelyek a korpával együtt a széklet útján távoznak.
Annak ellenére, hogy a korpát sokszor a szorulásos széklet javítására hasznát ják, irritálhatja a bélrendszert, puffadást és egyéb vastagbélproblémákat okozva.
Sokkal hasznosabb, ha a korpát úgy fogyasztjuk, ahogy azt a Természet megalkotta  teljes kiőrlésű kenyérként.
ROSTOK
Sokan hajlamosak arra, hogy a rostokban csak a szorulásos széklet problémai nak megoldását lássák. Pedig a rostoknak nagy szerepük van abban, hogy végr, eltűntethessük azt a bizonyos úszógumit a hasunkról. Jelentősen csökkentik! vértukor-ingadozásokat (ezáltal csökkentik a kortizol mennyiségét), mivel lassítják a gyomor ürülési sebességét. A lassúbb emésztés következtében lassabbat emelkedik a vércukorszint, és így kevesebb inzulin dobódik a keringésbe. Ezenkívül teltségérzetet is biztosítanak, ami kedvezően hat az éhségérzetre.
A rostok két legfontosabb típusa:
   oldható rostok- ezek gyümölcsökben, zabban, zöldségekben és babban találhatók;
   nem oldható rostok - ilyenek vannak a teljes kiőrlésű magvakban, valamintt dióban.
   maltóz - keményítőből származik,
   szukróz - táblás cukor, cukornádból vagy cukorrépából készül.
Az oldható rostok a leghasznosabbak a vércukor-ingadozások megzabolázásában és az inzulinszint kordában tartásában. Az oldható rostok a koleszteri nszintet is csökkentik, mivel a bélben a zsír egy részét megkötik, amely így a széklettel ürül.
A nem oldható rostok ballasztanyagként működve segítik a bél ürülését.
A fenti szénhidrátok közül mindegyik összefügg az inzulinrezisztenciával és a derék körüli elhízással. Az élelmiszert gyártó cégeknek a termékek címkéin mennyiség szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni az összetevőket. Ha a fenti szénhidrátokat nem különböztetnék meg, hanem csak cukorként szerepelnének, akkor a legtöbb élelmiszer esetében ez állna az első sorban. Ezért aztán nagyon okosan több csoportra osztották a cukrokat (szukróz, dextróz stb.), hogy a cukortartalom kevésbé legyen feltűnő, és az összetevők listájában lejjebb szerepeljen.
Legyünk szemfülesek! Olyan ételek is tartalmaznak ugyanis cukrot, amelyekről nem is gondolnánk (például konzervzöldség, ketchup, levesek és szószok). Egy kis doboz joghurtban, még az egészséges élőflórás változatokban is, megközelítőleg egy kávéskanálnyi cukor van.
Ha tényleg meg akarunk szabadulni attól a bizonyos úszógumitól, teljesen vissza kell szorítanunk a cukorfogyasztást, persze „ünnepnapokon" azért kivételt tehetünk.
Ahogy azt korábban már említettem, minden tisztított alapanyagból készült étel  pl. fehér kenyér, fehér rizs, kekszek és sütemények - a vércukorszint gyors emelkedését okozza. Ráadásul a kekszek és a sütemények még fehér lisztet is tartalmaznak.
A gyümölcsök egészségesek, sok értékes vitaminnal és ásványi anyaggal látják el a szervezetet, főleg antioxidánsokkal, amelyek megóvják a sejteket a legkülönfélébb károsodásoktól, és lassítják az öregedést. De a gyümölcsökben sok frukróz is van. Ezért, amennyiben szeretnénk az ellenőrzésünk alatt tartani a vércukorszin tünket, okosan tesszük, ha azokat a fajtákat részesítjük előnyben, amelyek lassú vércukorszint emelkedést okoznak (lásd lejjebb).
A banán és a szőlő fogyasztása után a leggyorsabb a vércukor szintjének az emelkedése, ezért ezekből csak módjával együnk, és lehetőleg fehérjével együtt, például olajos magvakkal társítva. Az aszalt gyümölcsökben még koncentráltabb a cukor- tartalom, így ezekből se csipegessünk túl gyakran, és ugyancsak fehérjével kombináljuk (pl. diót mazsolával). Azt tanácsolom, hogy az első négy héten kerüljük a gyümölcsleveket, és utána is csak hígítva igyuk. Egy pohár narancslében ugyanis akár nyolc narancs leve is lehet; sokkal jobbat teszünk önmagunkkal - és a benne lévő rostok az emésztésünket is segítik , ha a narancsot inkább gyümölcs formájában fogyasztjuk.
Az első három hónapban amíg nem kezd rendeződni a „zsírhelyzet” -ne együnk keményítőben gazdag burgonyát és édes burgonyát sem.
Lassú vércukorszint emelkedést okozó szénhidrátok
Szemes gabona (teljes kiőrlésű magvak, rozs, zab, zabkása, barna rizs, árpa, kukorica, köles).
Babfélék (lencse, bab, szója stb.).
Zöldségek (hajdina is, amely nem a gabonafélék, hanem a rebarbarafélék családjába tartozik).
Gyümölcsök, különösen a bogyósgyümölcsök, valamint a meggy, az alma, a körte és a citrusfélék.
Gyors vércukorszint emelkedést okozó szénhidrátok.
 Tisztított magvak (fehér liszt, torták, kekszek, fehér kényét sült tészták, instant kása.
Fehér és barna cukor, szólőcukor, juharszirup.
Burgonya, édes burgonya.
Banán, aszalt gyümölcsök, szőlő, gyümölcslé.
AZ ELLENÁLLÓ KEMÉNYÍTŐ
Nem minden teljes kiőrlésű mag viselkedik ugyanúgy. A keményítő ellenáll a gyomorsavnak és az emésztőenzimeknek, és így gyakorlatilag változatlan formában jut el a vastagbélig. Nem emésztődik meg és nem szívódik fel. A rostokhoz hasonlóan viselkedik, ballasztanyagként működik, elősegíti a bélmozgásokat, és előnyös a bélflóra számára.
A hüvelyesekben megtalálható amilóz az ellenálló keményítők közé tartozik, ezért egyértelműen lassítja és csökkenti az inzulinválaszt.
Búza
A búza sok amilopektint tartalmaz, mely a keményítő leggyakoribb formája. Gyorsan emeli a vércukorszintet, és nincs olyan kedvező hatása az inzulinválaszra, mint az amilóznak.
Bár a teljes kiőrlésű búzából készült kenyér fogyasztása előnyösebb a fehér kenyérénél, de ha gyorsan el akarjuk tüntetni a fölös kilókat, legjobb, ha teljesen kiiktatjuk a búzakenyeret, és inkább más gabonaféléből, például rozsból és kukoricából készült kenyeret és tésztákat fogyasztunk.
A búzában glutén nevű fehérje is található, ami a bélben ragasztóanyagként működik (olyan, mint a liszt és a víz keveréke). Mivel a glutén ragadós és nehezen emészthető, elősegíti a bélrendszerben a nem előnyös baktériumok elszaporodását, amelyek különböző toxinokat és gázokat termelnek. Ennek szélsőséges megnyilvánulása a lisztérzékenység , amikor a szervezet nem tolerálja a gabonafélékben, búzában, rozsban, árpában, zabban található glutént. A lisztérzékenyeknéi gluténre reagáló fehérvérsejtek találhatók a bélnyálkahártyában, és ezek arra vannak programozva, hogy a glutént idegen anyagként ismerjék fel és kilökjék aszervezetből. A lisztérzékenység tünetei közé tartozik a fogyás és a hasmenés, amelynek következtében sok esszenciális vitamin és ásványi anyag nem szívódik fel. Fontos, hogy lisztérzékenység gyanúja esetén orvoshoz forduljunk.
Az élelmiszeripar magas gluténtartalmú búzát használ, mivel így olcsóbb a tömegtermelés. Ha olyan panaszaink vannak, mint például nehéz emésztés, puffadás, székrekedés vagy hasmenés, hasznos lenne néhány hétre száműzni az étrendünkből a búzát, és megnézni, hogy mi történik. Figyeljünk arra, hogy liszt semmilyen formában ne legyen az ételben, mert előfordulhat, hogy levesek, szószok és mártások esetében keményítőként szerepel az összetevők között. Ha liszt nélkül jobb a közérzetünk, javasolt áttérni a tönkölybúza fogyasztására. A modem gabona őseként is- mert tönkölybúza sokkal kevesebb glutént tartalmaz, és azok is jól meg tudják emészteni, akik nem tolerálják a glutént.
Szénhidrátok és egészség
Tehát mit is jelentenek a fentiek az egészségre nézve? Tudjuk, hogy azoknál a nőknél, akik több szénhidrátot fogyasztanak, nagyobb a mellrák kialakulásának a kockázata. Legalább kétszer akkora veszélynek teszik ki magukat azok, akik az energia- bevitelük több mint 57 százalékát szénhidrátból fedezik. A cukrok közül a szukróz és a fruktóz mutatta a legszorosabb összefüggést a mellrákkal. A cukorfogyasztás hatására megemelkedő inzulinszint elősegíti a sejtosztódást, és megnöveli a szervezetben a kortizol szintjét. A tanulmány a rostok védő szerepét mutatta, aminek az a magyarázata, hogy ezek lassítják a szénhidrátok felszívódását.
ŐSZINTÉN A FRUKTÓZRÓL
Az élelmiszeriparban a fruktózt nem gyümölcsből, hanem kukoricából állítják elő. A fruktózt korábban biztonságosnak tartották cukorbetegség esetén, mivel nem okoz olyan gyors vércukorszint emelkedést, mint a szukróz Sajnos a helyzet nem ilyen rózsás. A szervezet a fruktózt másképp kezeli és rögtön elraktározza a májban, hogy zsírt képezzen belőle. Ennek következőiben megemeli a koleszterin és a triglicerid szintjét, és fokozza az inzulin és a korazol képződését, És  bár nem okoz vércukorszint emelkedést, de kiválthat inzulinérzékenységet. 
Más a helyzet, ha gyümölcsöt eszünk, hiszen az nemcsak fruktozt, hanem , rostot és sok más értékes vitamint és ásványt anyagot is tartalmaz.
Azt is mondhatnánk, hogy a lassú vércukorszint-emelkedést okozó szénhidrátok jók, míg a gyors vércukorszint emelkedést okozók a rosszak, de én inkább azt javaslom, hogy hívjuk őket egészséges és nem egészséges szénhidrátoknak. A nem egészséges szénhidrátok azok, amelyek a has körüli elhízást okozzák a sok egyéb egészségre ártalmas következménnyel (lásd3. fejezet). Az egészséges szénhidrátoknak nincs ilyen hatásuk. Ezt egyértelműen igazolták állatkísérletben, amikor két csoport patkányt ugyanolyan, 69 százalék szénhidráttartalmú étrenden tartottak, s a különbség csak annyi volt, hogy az egyik csoport gyors, míg a másik lassú vércukorszint emelkedést okozó szénhidrátokat kapott. 18 hét után a gyors vércukorszint emelkedést okozó szénhidrátot fogyasztó patkányoknak 71 százalékkal nagyobb volt a testük zsírtartalma, amelynek túlnyomó része a törzsük körül rakódott le. Alma formájú patkányok lenek! Egy másik tanulmány még markánsabb eredményre jutott, egerek esettben az alma formájú egerek zsírtartalma 93 százalékkal volt több.
A szervezetnek szüksége van a szénhidrátokra  végül is az elsődleges energiaforrást jelentik de nem mindegy, hogy milyen az a szénhidrát, és az sem, hogy mennyi fehérjét fogyasztunk mellé.
Az agyunk működéséhez nélkülözheteden a szénhidrát, ezért fordulhat elő, hogy rossz hangulatunk lehet, vagy csökkenhet a koncentrálóképességünk („ködös agy”), ha nem eszünk belőle eleget. Ezén soha nem ajánlok alacsony szénhidráttartalmú étrendet. Csak az a baj, hogy a fejlett országokban túl sok szénhidrátot fogyasztunk, ráadásul pont az egészségtelen fajtából.
Ha visszafogjuk a szénhidrátbevitelt, az bizonyítottan csökkenti a pajzsmirigy működését, ami átalakítja az anyagcserét. Az alacsony szénhidrátbevitel ugyanis alacsony vércukorszintet okoz, ami adrenalin kidobódáshoz vezet, hogy a vércukorszint normalizálódjon. Ez viszont magasabb kortizolszinthez vezet. És ahogy azt már korábban megbeszéltük, a magas kortizolszint azt az üzenetet közvetíti a szervezetnek, hogy raktározza el a zsírt, ráadásul elsősorban a has körül, valamint szintén hatással lesz a pajzsmirigy működésére. És máris bezárult az ördögi kör.
MESTERSÉGES ÉDESÍTŐK - NEM JOBBAK A CUKORNÁL
Az alacsony cukortartalmú diétás ételek és italok általában mesterséges édesítőszereket tartalmaznak, például aszpartámot. Mesterséges édesítőszerek vannak a chipsekben, a jégkrémekben, a szószokban, a félkész ételekben és bizonyos gyógyszerekben (mindig olvassuk el alaposan az ismertetőt).
Gyakori tévhit, hogy a mesterséges édesítők használatával könnyebb lefogyni és a testsúlyt kordában tartani. Viszont tanulmányok igazolják, hogy akik mestersége édesítői használnak, a fokozott étvágy következtében hajlamosak a hízásra.
Sokféle mesterséges édesítőszer létezik: szacharin (ez a legrégebbi), cildamát,  aceszulföm-K, szukralóz és aszpartám. Az aszpartám az egyik leggyakrabban használt fajta.
Az aszpartám 180-szor édesebb a cukornál, és farkasétvágyhoz, zabáláshoz I vezethet. Hangulatingadozásokkal, depresszióval is összefügg, mivel befolyásolja az agyban a szerotoninreceptorok számát. A depressziót gyakran SSRI-okkal (SSRI = Szelektív Szerotonin Reuptake Inhibitor = a szerotonin visszavételét gátló vegyület) kezelik. Az SSRI optimalizálja a szerotonin hasznosulását, ezáltal javítva a hangulatot, és csökkentve az étvágyat; az aszpartám pont az ellenkezőjét teszi.
Ezenkívül az aszpartámnak számos egyéb káros hatása van; ezért is jött létté az Egyesült Államokban az aszpartám mérgező hatásával kapcsolatos információs központ (Aspartame Toxicity Information Centre; www.holisticmed.com/ { aspartame). Az aszpartám emésztés közben metanollá, valamint aszpartátia és  fenilalaninra - két aminosavra  bomlik. A metanol a szervezetben formaldehiddé alakul, amely olyan mérgekkel szerepel egy csoportban, mint a cián és az arzén!
A formaldehidből ezt követően formát, majd formátsav képződik. Az aminosavak a fehérjék alkotókövei, és egymással is reakcióba lépnek Az aminosavakat fehérjék és szabad aminosavak formájában visszük be kisebb mennyiségekben. Aszpartám fogyasztása esetén azonban az aszpartát és a fenilalanin nagyobb mennyiségben kerül a szervezetbe, és a saját útjukon metabolizálódnak. Ennek eredményeképpen felborulhat az agyban az aminosavak egyensúlya. Tehát az aszpartám befolyásolja az agy aminosav anyagcseréjét.

No comments:

Post a Comment

Labels

. Ékszerek (1) & (1) 1 (1) 10 (1) 100mg (1) 14 (1) 18 (1) 2 (2) 30 (1) 35 (1) 3d (2) 3in1 (1) 40 (1) 50 (2) 90 (1) a (7) abc (2) adipex (1) agent (1) ajak (2) ajakfeltöltés (3) ajakpiercing (1) ajkak (1) akció (5) akne (1) akril (1) alapon (1) alapozó (1) alapozók (1) aláta (1) alatt (7) alhasi (1) alkalmas (1) alkalmi (1) allergia (1) alli (1) állítsuk (1) állplasztika (1) alma (1) alopecia (1) által (1) Aluma (1) alvásigénye (1) amalgám (1) Aminexil (1) ananásszal (1) Ananászos (1) androgenic (1) anyaga (1) anyatejes (1) ápolás (2) apróbojtorjánfű (1) aquamarine (1) ár (6) ára (25) árai (2) árajánlat (1) árak (17) arany (3) aranyékszer (1) Aranyfülbevaló (1) arc (1) arcápoló (1) Arcfeszesítés (1) árlista (3) ásvány (1) Aszalt (1) aszimmetriája (1) aszpikban (1) asztal (4) asztali (2) Avokádós (1) azonnal (1) baba (3) babaápolás (1) babakocsi (16) bánfi (1) barnarizzsel (1) bazsalikomos (1) bb (1) beágyazódás (1) beavatkozás.antihisztamin (1) beavatkozások (1) behelyezés (1) belövés (1) belülről (1) bemutató (1) bepanthe (1) bergon (1) betadine (1) beteg (1) betegség (3) betegségek (1) betét (5) betűtípusok (1) bevált (1) bikinivonal (1) biointimo (1) bizsu (1) Blizzident (1) blog (1) blondel (1) blue (1) bmi (2) bokalánc (1) bórax (1) bőrbetegségek (1) bőrfeszesítés (1) bőrfiatalítás (3) borotva (1) bőrradír (1) borsmártással (1) borsós (1) box (1) brendon (1) Bright (1) Brokkolis (1) brokkolival (1) budapest (2) budapesten (2) budapesti (1) bugaboo (1) buli (1) burgonyakrokettel (1) burgonyapürével (1) bútor (2) bvlgari (1) c (1) calvin (1) cam (1) cameleon (1) candida (2) Candida albicans (1) canesten (3) causes (1) céklasaláta (1) céklával (1) cellulitisz (1) chérie (1) chicco (1) chilis (1) chloé (1) chutney-val (1) cici (1) cickafarkfű (1) címe (1) cirkónium dioxid (1) citrommártással (1) clarasept (1) cobra (1) combok (1) condom (1) csalánlevél (1) császármetszés (1) csecsemő (1) Cseresznyés (3) csillámporral (1) csillapító (1) csipkés (1) csípőről (1) csípős (1) csirke (21) csirkecomb (5) csirkefasírt (1) csirkegulyás (1) Csirkehab (1) csirkehús (1) csirkemájas (1) Csirkemájpástétom (1) csirkemell (13) csirkemellsaláta (1) Csirkepástétom (1) csirkeragu (1) csirkés (2) csirkeszárny (1) csókálló (1) Csokoládés (1) csukható (1) csukló (1) Currys (1) daganat (1) deess (1) dekoráció (4) Dercos (1) design (2) diéta (2) diétás (1) diffuz (1) díjai (1) dió (1) diólevél (1) dior (1) Diós (3) díszítés (3) divat (1) divatos (2) dm (1) dohányzó (1) dolce (1) douglas (2) dr (1) drágakő (1) duo (1) e (1) Édes (1) edzés (1) effektus (1) egészben (2) egyedi (3) egyek (1) egyszerű (5) egyszerűen (1) egytálételek (1) éhezés (1) éjszakai (4) ekcéma (1) ékszer (9) ékszerek (5) eladó (5) eldobható (1) eljegyzési (1) elkészítése (1) ellátás (1) ellen (3) ellene (1) elleni (1) előjáték (1) elősegítése (1) először (1) előtti (1) első (1) elszíneződés (1) eltávolítás (2) eltávolítása (1) eltüntetése (2) emlő (2) energetix (1) Energy (1) enni (1) epilálás (4) epilátor (1) építés (1) epoxy (2) eredeti (1) érzéstelenítés (1) és (8) esemény (3) esetén (1) esküvőre (1) esni (1) étel (1) ételek (1) étkezéssel (1) étrend (1) étvágycsökkentők (1) év (1) extra (1) ezerjóvű (1) ezüst (4) fa (8) fából (1) fáj (1) fájdalom (1) fájdalommentes (3) fájdalommentesen (1) fajták (1) fakocka (1) fali (1) fasírt (1) fehér (2) fehérarany (3) fehérnemű (6) fehérneműk (2) felett (6) felragasztás (1) felrakás (2) felrakása (3) felvarrás (1) férfiaknál (1) fertőzés (1) festékkel (1) feszesítő (1) fiatalon (1) fiatalos (1) fillikid (1) finomhámlasztás (1) fito-ösztrogéneket (1) fogamzásgátlás (2) fogamzásgátló (6) fogamzásgátlók (1) fogászati (5) fogfájás (1) fogfehérítés (5) fogfehérítő (2) foghúzás (1) fogkő (1) fogkrém (2) foglalat (1) fogmegőrző (1) fogtechnikus (1) fogtömés (8) fogyás (7) fogyasztó (1) fogyatékos (1) fogyni (1) fogyókúra (3) fogyókúrás (1) fokhagymával (1) fólia (1) fóliázása (1) FOLLIKULÁRIS (1) foltok az arcon (1) folyadék (1) folyás (1) formák (1) fortély (1) forum (1) fórum (1) foszforeszkáló (1) főtt (1) francia (1) franciás (1) freesia (1) fue (1) fül (1) fürdőruha (2) fürdőruhák (1) füstös (1) gabbana (1) galuska (1) galuskával (1) garancia (1) garnier (1) gesztenyés (1) ght (1) gomba (2) gombás (4) gombasalátával (1) Gombával (1) gondozás (1) gyakorlatok (1) gyanta (1) gyantázá (1) gyantázás (2) gyantázása (1) gyerek (1) gyermek (1) gyermekek (1) gyermekvállalás (1) gyógyiszap (1) gyógyítása (1) gyógynövény (1) gyógynövényekkel (4) gyógyszer (2) gyógytorna (1) gyógyulás (1) gyömbéres (1) gyöngyből (1) gyors (3) gyorsan (3) gyulladás (1) gyulladásos (1) gyűrű (1) hagyományos (1) hair (2) hajcsepp (1) hajfestés (1) hajhullás (10) hajhullást (1) hajszesz (1) hal (1) hályog (1) hangulat (1) hangulati (2) háromfunkciós (1) hasplasztika (1) hasról (2) használata (3) használati (1) használt (6) hatásai (2) hatásos (2) hatékonysága (1) hatóanyag (2) házi (1) házilag (26) házilag olcsón (1) heg (1) helyen (2) helyreállító (1) henna (4) hennafestés (1) hét (2) hétköznapi (1) heveny (1) hiány (1) hidegen (1) hideggyanta (1) hidratáló (2) hintőpor (1) hogyan (7) hol (1) hölgyeknek (1) Hölgyszeszély (1) homeopátiával (1) hónapos (1) hormon (2) hormonális (2) hormonháztartás (1) hormonmentes (1) hosszú (2) hozzád (1) hozzászólás (1) hozzávalók (2) húgyúti (1) hüvely (1) hüvelygomba (6) hüvelygombát (1) hüvelygyulladás (3) hüvelykúp (1) hüvelyszárazság (1) Hüvelyszárazság.kezelése (1) hyaluronsavval (1) ideig (1) idő (1) II. (1) ikerbabakocsi (1) illat (1) illatok (1) illesztés (1) illő (1) implantátum (1) in (1) industrial (1) ingyen (1) ingyenes (1) intarzia (2) intézet (1) intim (10) intimissimi (1) intimtölcsér (1) inzulin (2) ipl (1) jázmin (1) jelei (2) jelentkeznek (2) (3) jobb (1) Joghurtos (1) jojo (1) Juhtúrós (1) Kakaós (1) Kakasrétes (1) kalória (1) kanyaró (1) kapható? (1) kapni (1) kapormártással (1) káposztával (2) karácsonyra (1) Karalábés (1) karát (1) karátos (1) karikagyűrű (1) Katalán (1) kelkáposzta (1) kellékei (1) kenyér (1) képek (7) képekkel (3) képkeret (1) kéregben (1) kerül (1) kerület (1) kerülnek (1) kerülnek.esztétika (1) késés (1) késleltetése (1) készítés (5) készítése (3) ketokonazol (1) kezdete (1) kezdő (1) kezdődik (1) kezdőknek (3) kezelés (2) kezelése (15) kezelések (2) kiegészítő (1) kiegészítők (1) kínai (2) kiőrlésű (1) kisbaba (2) kismama (1) kiütések (1) kivonat (1) klein (1) klímax (1) klinikailag (1) klinikája (1) klotrimazol (1) kockák (1) kockás (1) Kolbászos (1) köldök (2) kölni (1) kombi (1) kondom (1) könnyen (1) kontaktlencse (9) konzultáció (1) kor (1) körfűrész (1) kórokozók (1) köröm (1) körömvirág (1) korrektorok (1) Körtés (1) kosaras (1) kötőszövet (1) kövér (1) közben (1) kozmetika (2) kozmetiku (1) krasznai (2) krém (9) krémek (4) kristállyal (2) kristály (1) Kukoricás (1) kupon (1) láb (1) lacost (1) ladycup (1) lágy (1) lakás (1) lakásdekoráció (1) lakberendezés (3) lakk (1) láma (1) lámpa (2) langyos (1) lapra (1) lassítása (1) latex (1) látványos (1) led (1) legjobb (4) legmenőbb (1) legtartósabb (1) legyek (2) légzésszám (1) lehet (3) lehet-e (1) lelki okai (1) lencsepürével (1) lengyel (1) lepény (3) lépései (1) lépésre (1) lépésről (2) leszedés (2) leszedése (1) Levesben (1) lézeres (4) libresse (1) light (1) Lipogaine (1) liposzukció (1) listerin (1) loreal (1) loss (2) lúgosítás (1) magam (1) magas (2) magazin (1) mágneses (2) magyar (1) magyarország (1) magzatvíz (1) májas (2) mákos (2) Málnás (1) mandula (1) mandulás (1) marha (1) márkák (3) márkás (1) mártással (1) medál (1) medállal (1) Mediterrán (2) meg (1) Meggyes (1) megjött (1) megszűntetése (1) megtermékenyítés (1) megtermékenyülés (1) melanin (1) mell (4) Mellbimbó (1) mellékhatásai (2) mellimplantátum (1) mellkas (1) mellkisebbítés (1) mellműtét (1) mellplasztika (4) melltartó (3) melyik (6) men (1) mennyi (2) mennyibe (5) menopauza (5) menstruáció (4) menyasszonyi (1) menzesz (1) menzesz.csomó (1) méretek (1) merevítős (1) microdermal (1) mikor (4) mikrohullámon (1) Mimóza (1) minoxidil (1) minták (1) mirigy (2) miss (1) misty (1) mit (3) miteszer (1) modern (1) módján (1) módszerei (1) módszerek (3) mogyorós (2) molett (1) moletteknek (1) mozaik (2) műfog (1) műgyanta (2) műkörmös (1) műköröm (13) Müller (1) mustáros (1) műszempilla (14) műszempillák (1) mutatkoznak (1) műtét (4) nagyobbítás (1) napernyő (1) napi (1) napos (1) nappali (2) napszemüveg (1) narancsmártással (1) naygker (1) nedvességet (1) nélkül (9) nélkül.Evéssel (1) nélküli (1) nem (1) nemi (1) neogranormonnal (1) nevelése (1) nivea (3) nívea (1) (2) Nőgyógyászati (1) női (8) nőknél (2) non peroxid (1) növelése (1) NuvaRing (1) nyak (2) nyaklán (1) nyaklánc (4) nyári (3) nyárra (2) nyelv (2) nyugtató (1) öblögetés (1) Octenisept (1) oep (2) ofotért (4) okozója (1) olcsó (6) olcsó sztk foghúzás (1) olcsón (23) Olívás (1) online (3) online.24 karát (1) öntapadós (1) öregedés (1) örökölt (1) orrpiercing (1) orrplasztika (1) orvos (1) orvosi (1) összehasonlítás (1) ősszel (1) összetétele (2) összetevői (1) őszi (1) őszibarack (1) ösztrogén (1) otthon (15) otthoni (10) ótvar (1) pánt (1) paprikás (1) paradicsomos (1) parfum (1) parfüm (13) parfüméria (1) parfümoutlet (1) parfümszalon (1) pástétom (1) pattanás (1) pcos (2) pénztár (1) pépet (1) peroxidmentes (1) pesszárium (1) petefészek (1) Péter (1) petesejt (1) petrezselyem (1) ph (1) piercing (11) pihenőszék (1) pinkcup (1) piros (1) pirosság (1) piskótatészta (1) plasztika (1) plasztikai (4) polaroid (1) porcelán (1) Portugál (1) pöttyök (1) ppt (1) prada (1) praktikák (1) progeszteront (1) progesztogén (1) provocateur (1) púder (1) puhább (1) pulyka (6) pulykacomb (2) Pulykafelfújt (1) Pulykafodor (1) pulykamell (8) pulykanyársak (1) pulykarolád (1) pulykasaláta (1) pulykasült (1) pulykatekercs (1) pulykatokány (1) pulykazseb (1) púpos (1) push (1) quinny (1) quotes (1) ragasztás (1) ragasztása (1) ragasztó (2) ragu (1) raklap (3) raklap.ágy (1) rakott (3) ránctalanítás (5) ránctalanító (5) rántott (2) recept (14) receptek (10) receptorok (1) Refirme (1) regnerálódás (1) rekonstrukciós (1) rendelés (9) rendelése (1) rendelési (1) rendelő (1) rendelőben (1) rendszer (1) répás (1) részeges (1) retard (1) revalid (1) rezisztencia (1) rezisztens (1) rizses (1) rizzsel (1) rolád (1) római (1) rossmann (2) rusztikus (3) rúzs (2) saját (1) sajtmártásban (1) sajtos (5) saláta (1) sampon (1) Sárgabarackos (1) sárgatesthormon (1) savanyú (1) Schmuck (1) sebész (1) sebésze (1) sebészet (2) sertéshálóban (1) sexy (1) shop (1) smink (8) sminkecset (1) sminkek (1) sminkeljünk (1) sminktrend (1) solac (1) sonkás (4) sóoldat (1) SOTE (1) spárgamártásban (1) specialitás (1) spermicid (1) spirál (2) sportmelltartó (1) sült (5) sütőtők (1) sütve (1) swarovski (3) szájfeltöltés (1) szájsebészeti (1) szakorvosi (1) szalagfűrész (1) szálankénti (1) szamócái (1) száraz (1) szarkalábak (1) szárnyas (3) szauna (1) szavatosság (1) szedése (1) szegedi (1) szelet (5) szem (2) szemcsepp (1) szeméremajkak (1) szemöldökcsipesszel (1) szemüveg (2) szeműveg (1) szemüvegkeret (2) szemüvegkeretek (1) Szénhidrátok (1) szentkirályi utcai foghúzás ára (1) szép (1) szerek (1) szeretnék (1) szexi (1) szilikon (1) szilvával (1) szilveszteri (1) szilveszteri smink (1) színek (1) szines (1) színes (1) színezett (1) szolárium (1) szőlőcukor (1) Szőlős (1) szőrtelenítés (3) szőrtelenítő (1) szőrtelenítsünk (1) Szőrtüszőgyulladás (1) sztk (5) sztk fogászati árak (1) sztkingyenes (1) Szülészeti (1) szúrás (5) szürke (2) szűrős (1) szűrővizsgálat (1) tabletta (4) tálban (1) támogatás (1) támogatása (1) támogatással (3) támogatott (2) tampon (1) tanácsok (5) tanga (2) Taorminai (1) tapasztalatok (1) tapasztott” (1) táplálás (1) tárkonyos (1) tartó (2) tartós (7) tb (6) tb-re (1) tea (1) tegyek (1) teherbe (1) teherbeesés (1) tehetünk (1) tejszínes (2) telefon (2) téli (1) teljes (1) telogen (1) tényleg (1) terhesség (6) térítési (1) természetesen (2) tervező (1) testazonos (1) teszt (2) tésztával (1) tetoválás (10) textil (1) Tha (1) Thermage (1) thyroid (1) Tiffany & co (1) tincses (2) tini (1) tippek (6) Tippek. (1) tisztasági (1) tisztitas (1) tisztítása (3) titán (1) tojásos (2) tok (1) toka (1) tokány (1) tökmag (1) tokok (1) tolltartó (1) tolóasztal (1) töltött (13) Tonhalkrémes (1) top (1) török (1) tortába (1) treatment (1) triumph (2) tud (1) túladagolás (1) tünetei (2) tünetek (1) túrókrém (1) túrómártással (1) tyúk (1) ultrahang (1) ultrahangos (2) up (1) után (7) utáni (7) utasítás (1) uv (1) üveg (1) üveglap (1) üzlet (1) vagina (1) vagy (1) vákuum (1) valaki (1) változó (1) változókor (1) változókori (1) varga (1) vásárlás (2) védekezés (1) veet (1) végleges (2) vélemény (1) vélemények (2) vény (3) veszélye (1) veszélyei (2) vétel (1) vichy (2) video (1) videó (2) világítás (1) világító (1) villámgyors (1) visage (2) visszatérő (1) Viszkető (1) vitamin (2) vizsgálat (1) vizsgálatok (1) webáruház (1) webshop (1) white (1) women (1) xl-s (1) zöldborsós (1) zöldséges (2) zománc (1) zselé (2) zselés (3) zsemlés (1) zsírleszívás (2) zsíros (2) zsírral (1) zsírsavakat (1) zsolt (1)